A Maja Birodalom bukása talán a legklasszikusabb példája annak, amikor egy civilizáció teljesen eltűnik: az egyik legjelentősebb ősi amerikai kultúra főként a kifejlett írásmódjáról, művészetéről, monumentális építészetéről, valamint a matematikai és asztronómiai ismereteiről híres.
A maja birodalom három mai állam, Mexikó, Guatemala és Belize területén feküdt, de elérte a mai Honduras és El Salvador nyugati részeit.
A klasszikus maja írás egy kombinált kép- és szótagírás, ami a mai japán betűvetéshez hasonlít
és ezek a maja hieroglifák még ma is az egyetlen ismert, teljesen kifejlesztett írásrendszert jelentik ebből a korszakból. De a legfrissebb kutatások szerint mindezeken túl valami másért is hálásak lehetünk a maja kultúrának: egy, a mindennapi életünkben is áldásnak tekintett finomságért, a csokoládéért.
A maja civilizáció elit tagjai mindennél jobban szerették a csokoládét, amelyet édesítetlen italként szolgáltak fel nekik. A 16. századból származó spanyol gyarmati feljegyzések ráadásul azt is megemlítik, hogy a maják egykor a csokoládé alapjául szolgáló kakaóbabot használtak fizetőeszközként.
Ezek szerint nem véletlenül hívják az istenek eledelének, hiszen a maják bármit megvásárolhattak ezzel. Vagy mégsem? A kérdés nyomán indult kutatóútra Joanne Baron, a Bard Early College Network régésze, aki időszámításunk szerint 250-900 között keletkezett maja képzőművészeti alkotásokat tanulmányozott.
A szakember mélyreható analízisnek vetette alá a falfestményeket, freskókat, a kerámia díszítéseket és a barlangi rajzokat,
amelyek értékes információforrásnak bizonyultak a kérdés tisztázásához.
A régész megállapította, hogy a maja kultúra legkorábbi időszakában (tehát a civilizáció kialakulását jelentő preklasszikus korban) a kakaóbabot vagy a csokoládét még egyáltalán nem említik valutaként. A cserekereskedelemre használatának legkorábbi hivatkozása a 7. század közepétől származik. A mai Guatemalai határ közelében található piramisban megjelenő falfestményen egy nő egy tál forró csokoládét kínál egy másik embernek a felkínált tésztáért cserébe.MEz elsősorban csak arra jelent bizonyítékot, hogy a csokoládét szívesen fogyasztották és kínálták a hozzájuk érkezőknek, de nem támasztja alá azt az elméletet, hogy valutaként is használták
– hangsúlyozza Baron.A dolgok azonban megváltoztak időszámításunk szerint 691 körül, és az időszakból származó művészeti alkotások már egyértelműsítik, hogy a maja vezetők az árucikkekért gyakran fizettek kakaóbabbal, de elfogadták ezt az értékes alapanyagot (a szőttesekhez hasonlóan) adóként is.
Több kakaóbabot felhalmoztak, mint amennyit a palota ténylegesen el tudott fogyasztani. A többletet nagy valószínűséggel arra használták fel, hogy ki tudják fizetni a palotaszolgák járandóságait, de előszeretettel vásároltak ezzel a helyi piacokon is
– magyarázta a régész.
Miután a csokoládét egyöntetűen elfogadták és magasra pozicionálták a maja elit tagjai, ezért az életük számos területén használták.
A rituálékban és a fontos szertartások során is kiemelt szerep jutott neki, és jóval nagyobb értéket jelentett, mint például az élelemforrásként szolgáló kukorica.
Ám ha az éves termésben felbukkant valamilyen hiba, az máris gazdasági problémákhoz vezetett Baron szerint, aki azt a kijelentést is megkockáztatta, hogy talán ez vezetett a maja civilizáció összeomlásához is, bár ezt egyelőre nem tudják bizonyítani.