Aranykincset találtak a kiránduló kamaszok

II. Theodosius arany solidusa, előlapján a császár portréjával, hátlapján pedig Victoria, a győzelem istennője, kezében a kereszténységet szimbolizáló kereszttel ( a kép illusztráció)

II. Theodosius kelet-római császár képmását viselő, 1600 éves, különlegesen ritka aranyérmét találtak Izraelben – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kedden.

Egy tanösvényen sétálva bukkantak rá az értékes érmére

Az aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, a Cipóri patak medrénél. Egy olyan tanösvény mellett bukkantak rá, amelyet a közelmúltban alakítottak ki, s amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

II. Theodosius arany solidusa, előlapján a császár portréjával, hátlapján pedig Victoria, a győzelem istennője, kezében a kereszténységet szimbolizáló kereszttel Forrás: NumisBids

Ilyen aranyérmét ritkán találnak, amit az IAA régésze azzal magyaráz, hogy nagy értéke miatt az emberek jobban vigyáztak rájuk.

A négy kiránduló tinédzser először földrajz-történelem tanáruknak mutatta meg a 4,5 grammos érmét,

aki azonnal érintkezésbe lépett a régészeti hatósággal.

Theodosius a zsidók megmaradt privilégiumait is elvette

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel.

II. Theodosius kelet-római császár, mint a keresztény hit védelmezője lépett fel a zsidókkal és a hagyományos római vallás híveivel szemben Forrás: Wikimedia Commons

Theodosius a kereszténység védelmezőjeként lépett fel, aki a birodalom hivatalos vallásaként népszerűsítette ezt a hitet,

és egyidejűleg korlátozta a zsidók jogait, illetve kiváltságait.

Megtiltotta a zsidóknak a katonai és hivatalos állami szolgálatot – csak adószedők lehettek – valamint megtiltotta új zsinagógák építését is.

II. Theodosius márvány fejszobra, Konstantinápoly városfalainak maradványával Forrás: Imgur

Ennek nyomán a régészek számos olyan bizánci kori zsinagógát találtak, amelyeket többször is újjáépítettek és kibővítettek, általában a régi épületek köveinek a felhasználásával, hogy megkerüljék a törvényt.

Izraelben most került elő első alkalommal Theodosius solidusa

Egy másik rendelet az addig a Szanhedrin vezetője számára

a zsidóktól beszedett adót átirányította a birodalmi kincstárba, és ezzel felszámolta önállóságuk utolsóként megmaradt intézményét.

A Szanhedrin utolsó elnöke VI. Gamaliel (400-425) volt.

Késő római arany solidus Forrás: YouTube

Ennek az aranyéremnek az egykori neve solidus volt,

ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban. Konstantinápolyban verhették 420-423 körül. A bizánci birodalom keleti részén már többször előbukkant, de Izrael földjén először fedezték fel.

(Forrás: MTI)