A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
1
HUNKoch Máté
12:25VívásMate Tamas Koch-Grabiel Lugo
HUNPupp Réka
12:25CselgáncsReka Pupp-Sosorbaram Lkhagvasuren
HUNAndrásfi Tibor
12:50VívásRuben Limardo-Tibor Andrasfi
HUNFucsovics Márton
13:30TeniszMarton Fucsovics-Rafael Nadal
HUNSiklósi Gergely
13:40VívásJakub Jurka-Gergely Siklosi
HUNPásztor Flóra
14:05VívásYun-Jia Zhang-Flora Pasztor
HUNMarozsán Fábián
15:00TeniszFabian Marozsan-Ugo Humbert
HUNHámori Luca
17:22ÖkölvívásGrainne Walsh-Ana Hamori
NyílNyíl

Újabb űrszonda építését jelentette be Izrael

Beresit, Izrael, Hold, űrszonda
Izrael újabb űrszonda építését jelentette be a Beresit Holdba csapódása után
Vágólapra másolva!
Beresit 2 néven új űrszondát építenek a Holdra szálláshoz - jelentette be az első holdszonda építését nagyrészt finanszírozó Morris Kahn dél-afrikai-izraeli üzletember.
Vágólapra másolva!

- nyilatkozta az első űrszondaépítési programot 40 millió dollárral, azaz több mint 11 milliárd forinttal támogató Kahn vasárnap, alig két nappal az első próbálkozás kudarca után a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint.

A Beresit eredetileg a zászló elhelyezése mellett

az égitest mágneses mezejét is mérte volna, és egy kapszulában Izrael számára fontos tárgyakat vitt volna a Holdra.

A Beresit héberül a Biblia első, Teremtés című könyvének, vagyis a Genezisnek a héber neve.

A csütörtök esti leszállási művelet során a Holdtól 14 kilométerre a Beresit hajtóműve váratlanul kikapcsolt, a holdszonda kapcsolata először megszakadt, majd ismét helyreállt a földi irányítással.

Röviddel később azonban végleg eltűntek a jelei,

a meghibásodás okát még keresik.

Az Israel Aerospace Industries állami repülőgépgyár vasárnap közölte, hogy ismét együttműködik az újabb űrprogramban a SpaceIL nevű magánvállalkozással, amely Izrael első holdszondáját finanszírozta.

Eddig három országnak sikerült landolni a Holdon: az Egyesült Államoknak, a Szovjetuniónak és Kínának. Izrael lehet a negyedik ország, amely képes végrehajtani a küldetést, ráadásul jelentősen kisebb összegből, ugyanis

a Beresit mindössze százmillió dollárba került,

amit túlnyomó részben magánemberek adtak össze, és ami töredéke a nagyhatalmak űrprogramokra költött összegeinek.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!