A macskák szeretik Händelt, a patkányok nem foglalkoznak Mozarttal
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Állatorvosok felfedezték, hogy a klasszikus zene elősegíti a macskák gyógyulását, kevesebb gyógyszerre, és műtét alatt kevesebb altatóra van szükség. Kutatásuk eredményét a Journal of Feline Medicine and Surgery magazinban publikálták.
Bizonyos klasszikus zenedarabok hallgatása segíti a macskák gyógyulását
A Lisszaboni Egyetemen és a Barreiro városában működő klinikán állatorvosok azt vizsgálták, hogyan reagálnak a rendelőben, valamint a műtét alatt a macskák különböző műfajú zenék lejátszásakor.
Miguel Carreira, a tanulmány vezető szerzőjének munkahelyén, a rendelőben, valamint az egyetemen is, ahol tanít, mindig halk háttérzene szól, ami jó érzés a pácienseknek, a gazdiknak és a doktor kollégáinak is. A különböző zenei műfajok más és más módon hatnak az egyénekre. Észrevette, hogy például a konzultáció alatt
a legtöbb macska szereti a klasszikus zenét, különösen Händelt,
hatására nyugodtabbak, bizalommal telibbek és toleránsabbak az értékelés, illetve a kezelés alatt.
Miután olvasta, hogy az embereknél kedvező fiziológiai hatása van a zenének, kíváncsi volt, vajon az állatoknál is így van-e. Az orvosok 12 ivartalanítandó nőstény macskára fülhallgatót tettek, és különböző műfajú zenéket játszottak le nekik - klasszikust, popot és heavy metalt - közben pedig mérték az értékeiket, ami az alvás mélységét mutatja.
Feljegyezték a légzés ritmusát és a pupilla átmérőjét is. Kontrollként kettő perc csenddel indítottak, majd két percig Samuel Barber vonószenekar által előadott Adagio-ját (Opus 11) játszották, további 2 percig Natalie Imbruglia Torn című, aztán az AC/DC Thunderstruck című számát. A légzésritmust többváltozós orvosi monitor, a pupilla átmérőjét digitális mérőkörző mérte.
A macskák a klasszikus zene alatt voltak a legrelaxáltabbak, légzésritmusuk és pupillaátmérőjük ekkor mutatta a legalacsonyabb értékeket, viszont a heavy metal hallgatása közben voltak a legmagasabbak az értékek, vagyis ez volt számukra a legstresszesebb helyzet, míg a popzenét előadó Imbruglia számai alatt közepesek voltak az értékek. Az orvosok azt a következtetést vonták le, hogy bizonyos zenei műfajok
a műtőben lehetővé tehetik az anesztézia-hatóanyag csökkentését,
és ezzel a nemkívánatos mellékhatásokat is csökkenthetik, ami elősegíti a páciensek biztonságát.
Az eredmények azt sugallják, hogy a macskák hallási érzékelése az általános anesztézia alatt is működik, és valószínű, hogy a zenének kitettség idézi elő a vegetatív idegrendszer által irányított légzésritmus-, valamint pupillaátmérő-változásokat,
amelyek a különféle zenei műfajokra eltérően változnak.
Tehát a zene hatással van az állatok vegetatív idegrendszerének aktivitására, működésére.
Az orvosok azt remélik, hogy a jövőben több kifinomult technikát tudnak majd alkalmazni a kivizsgálások során, mint például az MRI-t és az elektroencephalografiát.
Dr. Carreira és kollégái azt tervezik, folytatják az ezzel kapcsolatos tanulmányaikat.
Megnézik a zene hatását más fiziológiai paramétereken is kutyákon és macskákon, például a mellékvesevelő által termelt hormonokat: a kortizolt és katekolaminokat (adrenalin, noradrenalin).
A klasszikus zene a kutyákra is nyugtató hatással van
A klasszikus zene a kutyákra is nyugtató hatással van, derül ki egy skót tanulmányból. A Scottis SPCA és a University of Glasgow kutatói kutyamenhelyeken vizsgálták, hogy a különböző zenék hogyan hatnak az állatokra. Kutatásukat a Physiology and Behaviour magazinban publikálták.
Két csoport kutyát két hétig vizsgáltak egy kutyamenhelyen.
Az egyik csoportot csendes kennelben figyelték meg, a másik csoportnak pedig klasszikus zenét játszottak. A második héten cseréltek, és az előbbieknek játszottak klasszikus zenét, az utóbbiaknak pedig csendes volt a kenneljük. Mérték a kutyák szívritmusát, vizsgálták a nyálmintáikat, és megfigyelték a viselkedésüket.
Zenehallgatás után mindkét csoportnak szignifikánsan csökkent a stressz-szintje, és amíg ment a zene, a kutyák kevesebb időt töltöttek állva és ugatva. Úgy tűnt, a hím kutyák érzékenyebben reagáltak, mint a nőstények.
Bár ez a hatás csak rövid ideig tartott, mert a hétvégére visszatért a kennelstresszhez tartozó normál szívritmus és viselkedés, néhány esetben ez pedig már egy nap után is visszaállt, Gilly Mendes Ferreira oktatási és kutatási igazgató elmondta, hogy a kezdeti eredmények nagyon bátorítóak, és azt mutatják, hogy
a klasszikus zenének pozitív hatása van a kutyák általános jóllétére.
Több zenei műfajt is meghallgattattak az állatokkal, és megvizsgálták, hogyan reagálnak: azt találták, ahogyan az emberek, úgy a kutyák is egyénileg különböző műfajú zenéket szeretnek.
De nem mindegy, milyen klasszikus darabot hallgatnak a kedvenceink!
David Teie, a National Symphony Orchestra csellistája egy univerzális zenei teóriát fejlesztett ki a pályafutása során. Nekiállt kutatni, hogy miért van az embereknek érzelmi reakciója a zenére, és azt találta, hogy ez azokhoz a hangokhoz kötődik elsősorban, amit még az anyaméhben hallottunk, amikor az agyunk fejlődött.
Például azért szeretjük a dobot, mert az anyaméhben halljuk az anyai pulzust, és ez az édesanyánk szívverését idézi fel. Az sem véletlen, hogy édesanyánk pihenő szívritmusa majdnem pontosan ugyanaz a ritmus, mint az olyan zene, amit relaxálónak találunk. Teie könyvet is írt minderről Human Music (Emberi Zene) címmel.
Azt gondolta, ha ez az elmélet igaz, akkor más fajoknak is képes dalokat írni, olyat, ami hat rájuk, számításba véve, hogy mit hallhattak akkor, amikor az agyuk fejlődött. Először majmok számára komponált zenét. Magas hangmagasságú hangjuk és gyors pulzusuk miatt, a humán zenénél magasabb hangmagasságú, és gyorsabb ütemű dalokat írt.
Írt nekik nyugtató, valamint heavy metál stílusú muzsikát is.
Hogy tesztelje zenéjét, összeállt a University of Wisconsin pszichológia professzorával, Charles Snowdonnal, és a kompozíciókat először gyapjasfejű tamarinoknak játszották le.
Íme, a majmok számára készült nyugtató, illetve heavy metal zene:
A majmok a nyugtató zenére relaxáltak, a heavy metálra pedig ugrálni kezdtek. A kísérleti eredményeket a Royal Society és az Oxford University Press is publikálta.
Teie azon van, hogy tudományosan hiteles zenét komponáljon az állatok számára. Eldöntötte, hogy indít egy olyan céget, amely a macskák számára ír zenét, mivel a macskák általánosan elterjedt háziállatok.
2008-ban két olyan dalt írt a számukra, melyek a macskák 77%-ából pozitív reakciót váltottak ki. Az erről szóló tanulmányt az Applied Animal Behaviour Science magazinban publikáltak. Emberi zenét is lejátszottak nekik, de az nem érdekelte őket.
A macskák zenei érzéke a születés után hallott hangokon alapszik
Nem úgy, mint az embernél, a macskák zeneérzéke a méhen kívül alakul ki, a születés után hallott hangokon keresztül, mint amilyen például
a madárcsiripelés, a tejszopás hangja, vagy az anyjuk dorombolása.
Teie csak zenei hangszereket használva egyesítette ezeket a hangokat, valamint a macskák természetes vokalizációját a kompozíciókban, és ezt a macskák kommunikációjában használt frekvenciatartományhoz illesztette. Ezért van az, hogy például a hárfajátékhangok gyorsan követik egymást (23/sec), mert ez a dorombolás pontos mértéke/sebessége. A macskák 1 oktávval magasabban szólalnak meg, mint az ember, ezért a hangmagasságot ennek megfelelően fel kellett vinni.
Teinek minden vizsgált faj vokalizációját kutatnia kellett, és át is kellett alakítania, valamint feltalálnia hozzá a megfelelő hangszereket, az erre komponált zenét pedig a megfelelő frekvenciatartományban kellett felvenni, illetve szerkeszteni.
Minden szoftver és hardver, ami zenekészítésre elérhető, emberi hallgatókra van tervezve, ezért a csellistának sok átalakítást, és a felvétel után alapos szerkesztést kell végeznie, hogy a megfelelő hangokat hozza létre.
Cicák számára élénkítő zenét - dalocskákat – létrehozni speciális kihívás. A hangok olyan gyorsak és a frekvenciák olyan magasak, hogy 1/3 ütemben kell komponálni és felvenni a zenét, aztán növelni a visszajátszás sebességét, ami azt jelenti, hogy egy perc hallható "macskazenébe" kell összesűríteni 3 percnyi normál, vagyis emberek számára komponált zenét.
Az állati és humán zenetanulmányok ellentmondásos eredményeket mutatnak
Az egyik a frekvenciaprobléma, az, hogy
az állatok más skálát hallanak, mint az ember.
Például Japánban a kutatók patkányoknak Mozartot játszottak, de az állatok nem foglalkoztak vele, és a legtöbb humán zene irreleváns nekik.
A kutyák hallása a magasabb és alacsonyabb tartományokban sokkal jobb, mint az emberé, és olyat is meghallanak, amit mi nem, például az ultrahangokat.
A „Day in the life" című Beatles-számban hallatszik egy ultrahang síp, amelyet Paul McCartney direkt a kutyája számára tett a dalba, és amit csak a kutya érzékel, az ember nem.
A másik probléma egy tévhiedelem, amely szerint a klasszikus zene csak nyugtat.
Ez nem minden darabra igaz, mert nemcsak nyugtató komolyzene van, a klasszikus muzsika lehet élénkítő, haragos vagy vészjósló is.
És ez az oka, hogy az állatok nem úgy reagálnak a zenére, mint ahogy azt általában várnánk.
A kutatók külön zenét komponáltak macskák számára
A University of Wisconsin-Madison kutatói külön fajspecifikus zenét komponáltak a macskák számára. Az Applied Animal Behavour Science tudományos magazinban publikált tanulmányuk szerint a macskák igen érzékenyek a nekik írt zenére, szemben az emberi muzsikával
Charles Snowdon pszichológus professzor, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy nem a macskahangokat másolták, hanem olyan hangmagasságot, ütemet próbáltak létrehozni, ami a cicákhoz szól.
A macskák számára komponált zenét aztán elvitték 47 házikedvenc otthonába egy laptoppal és két hangszóróval, ahol 4 hangmintát játszottak le számukra: kettő klasszikus zenét és kettő David Teie által komponált "macskazenét".
Először egy csendes szakasszal kezdtek, és feljegyezték a macskák viselkedését. Pozitív viselkedésnek számított, ha a cica dorombolt, odasétált a hangszóróhoz és dörgölőzött hozzá, míg negatívnak, ha sziszegett, felpúpozta a hátát és felállt a szőre.
A macskák szignifikánsan pozitívabban reagáltak a csak nekik komponált zenére, mint a klasszikusra,
átlagosan 110 másodperc után reagáltak a számukra írt muzsikára, míg a klasszikusnál 171 másodperc volt a reakcióidő. Néhányan felkeltek és figyeltek, mi történik, néhány macska pedig kiment a szobából. A cicák majdnem ugyanazt az ellenválaszt adták minden zenetípusra.
David Teie azt tartja küldetésének, hogy az állatoknak írjon zenét
David Teie azt tartja saját missziójának, hogy állatoknak zenét komponáljon. Szeretne a ketrecbe zárt és bántalmazott kutyák számára nyugtató zenét alkotni, de először létre kell hoznia egy olyan gazdaságosan fenntartható üzletet, ami az álltok számára készített zenét forgalmaz, és amit az emberek meg is vesznek kedvenceik számára.
Végül egy kis ízelítő a kifejezetten macskák számára írt repertoárból:
origo.hu
Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, januárban pedig újra emelnek
origo.hu
Mars: elpusztíthattuk az életet a bolygón
borsonline.hu
„Megnyertük a lottót, de a pénzt elvesztettük két nap alatt” – Brigitta állítja, édesanyja megálmodta az ötöslottó nyerőszámait
hirtv.hu
Megvan, mikor ékezik az első hó!
ripost.hu
Óriási szerencsét hoz a csillagjegyeknek a vízi disznó hava a kínai horoszkóp szerint
vg.hu
Döntést hozott a Decathlon: egyre több embert érinthet majd az átállás
origo.hu
Szoboszlai Dominik sorsa megpecsételődött a Liverpoolnál
mindmegette.hu
Folyékony ételt dob piacra a Lidl, egy üveg egy étkezést helyettesít
origo.hu
Ezzel a rakétával robbanthatják ki a világháborút
origo.hu
Patrióta: Jön a III. világháború Donald Trump beiktatása előtt? - videó
origo.hu
Putyin Biden világháborús veszélyt jelentő döntése után Magyarországgal szomszédos ország vezetőjének írt levelet
origo.hu
