A versenytársaihoz képest Róma évszázadokon át előnyt élvezett a hatalmas és bonyolult kőborítású útrendszerei révén. A mai napig több, ikonikus tájékozódási pont maradt fenn ezekből, és több ilyen építmény a mai, modern utak alapját képezte.
A római utakat nem mások, mint a római katonák építették, akik alkalmanként különböző szakembereket is alkalmaztak.
Paternus, egy 3. században élt római szenátor fennmaradt feljegyzései szerint a legionáriusok a római utakat az új kormányzó vagy a prokurátor nevében építették.
Őket a földmérők segítették, akik a mérőberendezéseikkel elvégezték az összes felmérést,
majd lefektették az új út útvonalát. Ezután az úgynevezett „felszabadítók" kiegyenlítették a földet, amire a leendő út épült, majd meghatározták annak a terjedelmét a „Mensores" titulust viselő szakemberek segítségével.
A rómaiak igen kifinomult technikával építették az útjaikat, és a karbantartásukra is igencsak odafigyeltek. A Journal of Archeology tudományos folyóiratban most közzétett tanulmány rávilágít Pompeii utcáinak különleges útépítési technikájára is. A kutatást az Amherst és a Texasi Egyetem munkatársai végezték, akik meglepődtek, amikor vasat találtak a város legfontosabb utcáinak kövei között.
A közelmúltban végzett kutatások rávilágítanak, hogy az utcák kőburkolatainak javítása bizony igen költségesnek bizonyult és a vas, illetve a vas-salak kombináció használata jelentette a leginkább célszerű alternatívát
– írták a tanulmány szerzői.
A többi, nagyobb városhoz hasonlóan, Pompeii utcáinak többségét is kővel burkolták. Az utakon áthaladó szekerek azonban nagymértékben elmozdította ezeket a helyükről, mély nyomvályúkat és lyukakat hagyva maguk után, amelyek még ma is láthatóak.
A közúti javítás azonban igen nehéz feladatnak bizonyult a római társadalomban: abban az időszakban egyszerűen túl drága és időigényes volt.
Ha egy keskeny utca használhatatlanná vált az úthibák miatt, akkor a forgalom akár több hónapra is megszűnhetett arrafelé,
egészen addig, amíg a szakemberek nem tudták helyrehozni a hibákat. Pompeiiben a rómaiak azonban kreatív megoldási alternatívát dolgoztak ki a problémák megoldására:
a város mérnökei a vasat felmelegítették, majd ezt öntötték az elkopott kövek alá, fölé és közé. Miután az olvadt vas lehűlt, kitűnően alkalmassá vált a hézagok feltöltésére és fedésére.
A kutatók több száz ilyen, egyedi utcajavítást fedeztek fel a városban. A régészek szerint ez a módszer sokkal olcsóbb és gyorsabb volt, mint egy-egy utca újraburkolása. Ezt a feladatot valószínűleg a rabszolgák kapták. A kutatók a jövőben a talált vas kémiai összetételét szeretnék vizsgálni, hogy még pontosabb információt kapjanak az egykor használt alapanyagokról.