Döbbenet: 100 millió éves tengerlakót találtak borostyánba zárva

100-110 millió éve élt kréta időszaki ammoniteszek rekonstrukciója

Csaknem 100 millió éves borostyánkövet azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, a kő egy rég kihalt tengeri puhatestű maradványait őrizte meg.

Egy fiatal ammoniteszt ejtett foglyul a gyanta

A kövület 6,08 grammos, 33 milliméter hosszú, 9,5 milliméter széles és 2 milliméter magas, segítségével a tudósok többet tudhatnak meg a partvidéki erdők ősi élővilágáról - írták a tudósok az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS).

A borostyánkő többnyire erdei élőlényeket őriz meg,

nagyon ritka, hogy tengeri állatot ejtett foglyul az ősi gyanta

- idézi a tanulmányt a Phys.org.

Szokatlan lelet a szárazföldi eredetű borostyánban: a kép jobb szélén látható tengeri"csigaház" egy kréta időszaki fiatal ammonitesz héja Forrás: Scientific Russia

A Kínai Tudományos Akadémia Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének kutatói

röntgennel készítettek nagy felbontású, háromdimenziós képeket a kőbe zárt lény csigavonaláról,

ami az ősi ammonitesz azonosításához volt fontos.

Fiatal egyed lehetett, egy 105-93 millió évvel ezelőtt élt csoporthoz tartozott - állapították meg a tudósok.

Az ammoniteszek a dinoszauruszokkal együtt haltak ki

Egy 99 millió éves, Mianmar északi részéről származó borostyánkő őrizte meg legalább negyven másik állat maradványaival együtt.

Az ammonitesz a Puzosia nemzetséghez tartozott, jelenléte alátámasztja, hogy az üledék, amelyben a borostyánt találták, a kréta földtörténeti időszak késői albai, illetve korai cenomaniai szakaszához tartozott.

A mezozoikum, a dinoszauruszok kora volt a földtörténet legmelegebb periódusa. A kréta-időszak derekán, 100 millió éve a világtenger szintje 200 méterrel volt magasabb a mostaninál Forrás: Origo

Az ammoniteszek a földtörténeti ókor végén, illetve a földtörténet középkorában élt csigaházas, külső vázas lábasfejűek voltak,

amelyek a dinoszauruszokkal együtt 65 millió éve, az úgynevezett kréta-tercier nagy kihalási esemény során tűntek el a világóceánból.

Ammonitesz rekonstrukciója Forrás: Wikimedia Commons

Mivel a rendkívül változatos csoportjaiknak igen gyors volt az evolúciója,

az egyes nemzetségek fosszíliái lehetővé teszik a geológiai kormeghatározást.

A most felfedezett kövület egyike azoknak a ritka eseteknek, amikor borostyánba zárt élőlények alapján határozzák meg a megkövült gyanta korát.

A kővé vált ősi gyanta, a borostyán a földtörténeti múlt számos kihalt rovarfaját, és más kissebb testű szárazföldi élőlényét őrizte meg (a kép illusztráció) Forrás: FossilEra.com

Az ammonitesz héja és a vele együtt a borostyánban talált tengeri csigák háza magyarázatot adhat arra, hogy kerülhettek tengeri élőlények olyan borostyánba, amely szárazföldi állatok maradványait is tartalmazza.

Az egykori hullámverés sodorhatta a tengerparti tűlevelűhöz

A kagylóhéjak üresek, lágy szövet nincs bennük, tehát az egykori puhatestűek már rég elpusztultak, amikor a gyanta magába zárta őket.

100-110 millió éve élt kréta időszaki ammoniteszek rekonstrukciója Forrás: Enchanted Earth

Az ammonitesz külső héja törött, a lakókamra bejárata teli van homokkal, és a borostyán még ezen kívül is tartalmaz homokot.

Az lehet a magyarázata a tengeri és szárazföldi élőlények felbukkanására ugyanabban a borostyánban, hogy a homokos vízpart közelében gyantát termelő fák nőttek, és a rovarok akkor ragadtak bele, amikor még a fán volt a gyanta.

Az ammoniteszek voltak a mezozoikumi világtenger egyik legnépesebb állatcsoportja Forrás: ZME Science

Ahogy lefelé folyt a fa törzsén, olyan organizmusok is beleragadtak,

amelyek a fa lábának közvetlen közelében lévő árapály-zónában éltek,

és a talajig lecsorgó gyantába ragadhattak, ahová egy-egy erősebb vihar hullámverése sodorta ki ezeket.

(Forrás: MTI)