A kövület 6,08 grammos, 33 milliméter hosszú, 9,5 milliméter széles és 2 milliméter magas, segítségével a tudósok többet tudhatnak meg a partvidéki erdők ősi élővilágáról - írták a tudósok az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS).
A borostyánkő többnyire erdei élőlényeket őriz meg,
nagyon ritka, hogy tengeri állatot ejtett foglyul az ősi gyanta
- idézi a tanulmányt a Phys.org.
A Kínai Tudományos Akadémia Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének kutatói
röntgennel készítettek nagy felbontású, háromdimenziós képeket a kőbe zárt lény csigavonaláról,
ami az ősi ammonitesz azonosításához volt fontos.
Fiatal egyed lehetett, egy 105-93 millió évvel ezelőtt élt csoporthoz tartozott - állapították meg a tudósok.
Egy 99 millió éves, Mianmar északi részéről származó borostyánkő őrizte meg legalább negyven másik állat maradványaival együtt.
Az ammonitesz a Puzosia nemzetséghez tartozott, jelenléte alátámasztja, hogy az üledék, amelyben a borostyánt találták, a kréta földtörténeti időszak késői albai, illetve korai cenomaniai szakaszához tartozott.
Az ammoniteszek a földtörténeti ókor végén, illetve a földtörténet középkorában élt csigaházas, külső vázas lábasfejűek voltak,
amelyek a dinoszauruszokkal együtt 65 millió éve, az úgynevezett kréta-tercier nagy kihalási esemény során tűntek el a világóceánból.
Mivel a rendkívül változatos csoportjaiknak igen gyors volt az evolúciója,
az egyes nemzetségek fosszíliái lehetővé teszik a geológiai kormeghatározást.
A most felfedezett kövület egyike azoknak a ritka eseteknek, amikor borostyánba zárt élőlények alapján határozzák meg a megkövült gyanta korát.
Az ammonitesz héja és a vele együtt a borostyánban talált tengeri csigák háza magyarázatot adhat arra, hogy kerülhettek tengeri élőlények olyan borostyánba, amely szárazföldi állatok maradványait is tartalmazza.
A kagylóhéjak üresek, lágy szövet nincs bennük, tehát az egykori puhatestűek már rég elpusztultak, amikor a gyanta magába zárta őket.
Az ammonitesz külső héja törött, a lakókamra bejárata teli van homokkal, és a borostyán még ezen kívül is tartalmaz homokot.
Az lehet a magyarázata a tengeri és szárazföldi élőlények felbukkanására ugyanabban a borostyánban, hogy a homokos vízpart közelében gyantát termelő fák nőttek, és a rovarok akkor ragadtak bele, amikor még a fán volt a gyanta.
Ahogy lefelé folyt a fa törzsén, olyan organizmusok is beleragadtak,
amelyek a fa lábának közvetlen közelében lévő árapály-zónában éltek,
és a talajig lecsorgó gyantába ragadhattak, ahová egy-egy erősebb vihar hullámverése sodorta ki ezeket.
(Forrás: MTI)