Az MTA Atommagkutató Intézetében 2014 májusában helyezték üzembe a Tandetron típusú részecskegyorsítót, amelynek a beszerzését az MTA Infrastruktúra pályázatain elnyert támogatások tették lehetővé. A Tandetron Laboratórium műszaki kiépítése során beüzemelték a beszerzett eszközöket:
nagy áramerősségű hidrogén és hélium ionnyalábok előállítására alkalmas multicusp ionforrásokat, a nehézionok előállítására alkalmas cézium-sputter ionforrást és a 90-fokos eltérítő-analizáló mágnest.
Egy röntgendetektor-rendszert installáltak a levegőre kilépő nyalábbal végzendő mérések számára, és a tervezett ionnyaláb-analitikai nyalábvéget is beüzemelték és használatba vették. Ezzel kiépült a teljes Tandetron Laboratórium és megvalósult a projekt célkitűzése - olvasható az intézmény MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A gyorsítóhoz kapcsolható laboratóriumi berendezéseket a jelenlegi és a potenciális felhasználók igényei alapján válogatták össze. A tervezett felhasználási területek az alap- és alkalmazott kutatásban: ionnyaláb analitika, mikro-megmunkálás, nukleáris asztrofizika, magfizika, ionbombázással kiváltott sugárkárosodási folyamatok (molekulák ionizációja és fragmentációja) vizsgálata, légköri aeroszol vizsgálatok. A közlemény szerint az új Tandetron Laboratórium nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő lehetőségeket biztosít a kutatási témák sokasága számára.
Magas technikai színvonalat képes biztosítani, és lehetővé teszi az együttdolgozást olyan tudásszintű kutatói közösséggel, amelyek biztosítják, hogy a laboratórium a nemzetközi (elsősorban európai) infrastruktúra-hálózatok fontos elemévé váljon,
és lehetőséget biztosítson számos nemzetközi nagy projektben való hatékony részvételre. Az első ilyen nemzetközi projektben - a RADIATE című EU-H2020-as konzorciumban - a laboratórium már hivatalos résztvevő. Két másik konzorciumi pályázatban - EUROPLANET és ERINS - európai partnerekkel közös projektek végrehajtásához biztosít kutatási infrastruktúrát.