Az utóbbi években nőtt az asztma előfordulásának gyakorisága a gyermekeknél. Bár az okok nem teljesen egyértelműek, a kutatók a jelenséget az urbanizációval és különösen bizonyos mikrobák hiányával kapcsolták össze. Utóbbiak között ugyanis szoros kapcsolat áll fenn és a legújabb kutatások is megerősítették ezt.
Most azonban valami furcsa dologra bukkantak:
a vidéken élő gyerekek jóval kisebb eséllyel betegednek meg asztmával, ám a szakemberek még csak most kezdenek rájönni, hogy vajon mi állhat a jelenség hátterében.
A korábbi kutatások azt mutatták, hogy a vidéki házakban található por mennyisége és összetétele csökkentheti az asztma előfordulását, bár az egyelőre nem egyértelmű, hogy mely mikrobióta (egy meghatározott helyen jelenlévő mikroorganizmusok összessége) fajok járulnak hozzá ehhez.
Finn kutatók összesen 395 vidéki és külvárosi lakóhellyel rendelkező gyerek egészségi állapotát tanulmányozták, és különös figyelmet fordítottak a beltéri por és a mikrobióták kapcsolatára. Megállapították, hogy a farmokhoz, mezőgazdasági területekhez közel fekvő házakban nagyon különböző mintázatok találhatók, ami a városi területeken azonban nem volt jelen.
A vidéki házak mikrobiológiai összetétele egyértelműen különbözött a nem mezőgazdasági terület közelében fekvő házaktól
– magyarázta Pirkka Kirjavainen, a kutatás vezetője.
Az asztma alacsonyabb előfordulási gyakorisága a vidéki térségekben már eddig is jól ismertnek számított, ám a csapat azt szerette volna látni, hogy ez nyomon követhető vagy összehasonlítható-e a mikrobiótával. A gazdaságokban talált mintákat ezért replikálták, és elhelyezték azokat 1031 német gyerek otthonában, ami a finn vidéki otthonokhoz hasonlóan, szintén
az asztma kockázatának csökkenését mutatta.
Ez erősen támogatja azt az elképzelést, hogy maguk a mikrobák rendelkeznek egyfajta „asztma-védő" hatással.
Úgy tűnik, hogy a beltéri por mikroorganizmusainak összetétele meghatározható, reprodukálható előrejelzője lehet az asztma kockázati tényezőinek és a betegség megelőzésének lehetséges eszköze
– tette hozzá Pirkka Kirjavainen. – Bár talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy a mikrobák ilyesfajta védő hatással rendelkeznek, de ezen a ponton ez egyáltalán nem meglepő.
Hozzátette, hogy egyelőre még van néhány hiányosságuk ebben a kérdésben, de egyre világosabbá válik, hogy a mikrobióta a korábban gondoltaknál jóval fontosabb szerepet játszik az egészségi állapotunkban, és
számos módon befolyásolhatja a testünk működését.
Az emberek ugyanis a kezdetektől alkalmazkodnak a mikrobákban gazdag környezethez, és a városiasodás felgyorsulásával ezek az organizmusok egyre gyorsabban alkalmazkodnak.