A manőver csütörtökön kezdődött, segítségével az űrszonda mintegy hét hétre a Bennu kisbolygó felszínétől 680 méteres távolságú pályára került.
A 2016 szeptemberében útjára indított OSIRIS-REx 2018 decemberében jutott el a Bennuhoz és közelítette meg a mintegy 500 méter átmérőjű aszteroidát. Ekkor állította fel első rekordját azzal, hogy mintegy 1,3 kilométeres távolságba került a felszínétől.
Az új röppályán az első két hétben az OSIRIS-REx közeli felvételeket készít az aszteroida felszínéről, a következő öt hétben lézerrel, infravörös és röntgensugarakkal többszörös globális térképet készít, hogy megfelelő mintavételi helyszínt keressenek a Bennu felszínén.
A projektet felügyelő csapat korábban arra számított, hogy a Bennu rendelkezik néhány nagyobb sziklával, de viszonylag sima a felszíne. Kiderült azonban, hogy a kisbolygó teljes felszíne nagyon egyenetlen és gyakoriak rajta a kőtömbök.
A mintavételi helyszínnek nagy szikláktól mentesnek kell lennie és nem lejthet túlzottan - közölte a NASA.
Augusztus második hetében emelkedik vissza az OSIRIS-REx 1,3 kilométeres magasságba.
Az űrszonda a tervek szerint 2020-ban mintavételi karjával megérinti az aszteroida felszínét és legalább 60 grammnyi laza anyagot gyűjt be.
Az űrszonda hétéves útja során vizsgálja a Föld és a Mars között mozgó aszteroidát, a tervek szerint felszínéről 2023 szeptemberében hozza le a Földre a talajmintát.
Az aszteroidáról gyűjtött minta segíthet a kutatóknak megérteni, hogyan alakult ki a Naprendszer több mint 4,5 milliárd éve.