A Science Advances tudományos folyóiratban most publikált tanulmány újszerű megközelítéssel tárta fel az európai neandervölgyi emberek őseit és a kelet felé tartó vándorlásuk fontosságát, amely során a friss bizonyítékok szerint egyszerűen elkergették a számukra fontos területekről a szibériai rokonaikat.
Ez azt is mutatja, hogy egyes európai neandervölgyi emberek „otthagyták a nyomaikat" mindenütt, ahogy azt a DNS-ek elemzése is megerősítette.
A neandervölgyi ember egyes megközelítések szerint először 400-430 ezer évvel ezelőtt bukkant fel Európában és Közép-Ázsiában, ahonnan 40 ezer évvel ezelőtt tűnt el. Köznapi nevén az ősemberek közé tartozik, génállománya 1-4 százalékban megtalálható az európai lakosságban. A neandervölgyi ember később Ázsiában keveredhetett az ott élő homo sapiensekkel, így ők több neandervölgyi-eredetű gént hordozhatnak.
Stéphane Peyrégne a németországi Leipzigban található Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója és munkatársai 120 ezer évvel ezelőtti, (két különböző) európai neandervölgyi ember génszekvenciáit vizsgálták.
Az egyiket a németországi Hohlenstein-Stadel-barlangban talált combcsontból, míg a másikat a belga Scladina-barlang arccsontjából szerezték be.
A kutatók összehasonlították ezeket a DNS-profilokat két neandervölgyi ember genetikai profiljával, akik a szibériai Gyenyiszova-barlangban éltek 90-120 ezer évvel ezelőtt.
Ez az első alkalom, hogy európai neandervölgyi emberek DNS-ét ilyen hosszú időn át követtük az évszázadok folyamán
– mondta Peyrégne. – Azért is annyira izgalmas, mert nagyon keveset tudunk a korai történelmükről és ezzel talán választ kaphatunk azokra a kérdéseinkre, amelyek a vándorlásukkal és a területfoglalási szokásaikkal kapcsolatosak.
A csapatnak a vizsgálat során sikerült génszekvenciákat szereznie a neandervölgyiek csontjának sejtjeiben található DNS-ből,
ami sokkal részletesebb információkat tár fel, mint a sejtek mitokondriumaiból származó DNS.
A kutatók megállapították, hogy a Gyenyiszova-barlangból származó, 90 ezer éves neandervölgyi ember sokkal szorosabban kapcsolódhatott a 120 ezer éves európai neandervölgyiekhez, mint azokhoz, akik 30 ezer évvel ezelőtt ugyanabban a barlangban éltek. Ebből arra következtettek, hogy az egykori európai népek keleti irányba vándoroltak, ahol úgymond felváltották az ott élő neandervölgyieket.
Az Európában mintegy 40 ezer évvel ezelőtt élő neandervölgyi ember szorosan kapcsolódik azokhoz a népcsoportokhoz, akik 80 ezer évvel ezelőtt ott éltek, ami a népesség hosszú távú stabilitását mutatja
– magyarázta Katerina Harvati a németországi Tübingeni Egyetem kutatója. – Európa egyértelműen a neandervölgyi emberek territóriuma lehetett, ahonnan az évszakok változásával és a területfoglalási céljaiknak megfelelően vándoroltak kelet felé.
De a dolgok nem mindig voltak olyan egyszerűek az európai neandervölgyi ősök számára.
Peyrégne tanulmánya azt is kimutatta, hogy létezhetett egy elszigetelten élő neandervölgyi népesség is valamikor 130 és 190 ezer évvel ezelőtt. Meglehet, hogy ezek az ősemberek ebben az időszakban egyszerűen kiváltak a tömegből és egyéni utakat jártak be.