Műanyagban fürdenek a nyaralók a Földközi-tengeren

Műanyagtengerben fürdünk

A Földközi-tenger mindössze vizeink 1%-át teszi ki, de a mikroműanyagok 7%-át tartalmazza, ami rekordmennyiségnek számít. A tengert minden egyes évben több mint félmillió tonna műanyag árasztja el, ami percenként 33.800 eldobott félliteres PET-palacknak felel meg – derül ki a WWF legfrissebb jelentéséből, melyet a június 8-i óceánok világnapja alkalmából ma publikáltak.

Nincs sok ünnepelni való az óceánok világnapján

Június 8-a az óceánok világnapja, a Földközi-tenger országaiban azonban sajnos nincs ok az ünneplésre: rekordmértékű lett a műanyagszennyezés a térségben, melynek első számú oka, hogy az országok még mindig nem képesek hatékonyan kezelni a hulladékproblémát.

A csomós sisakcsiga endemikus földközi-tengeri faj. A műanyagszennyezés súlyos veszélyt jelent a tengeri élővilágra Forrás: Adriatic Explorers - Marine Life & Wrecks

A régió gazdasága súlyos árat fizet ezért – szó szerint, hiszen minden évben több százmillió dollárra rúgnak az ehhez kapcsolódó költségek,

nem beszélve a műanyaghulladék élővilágra gyakorolt hatásáról.

A WWF „Állítsuk meg a műanyagáradatot: hogyan tudják megóvni tengerüket a mediterrán országok?” című jelentése az egyes országok hulladékkezelését vizsgálja és értékeli.

Fürdünk a műanyagban

A számok riasztóak: a Földközi-tenger partszakaszainak minden egyes kilométerén naponta több mint 5 kg tengeri hulladék halmozódik fel. A térség legszennyezettebb területe Törökország déli része, de Barcelona, Velence, Tel-Aviv, Valencia és a marseille-i öböl is a rendkívül szennyezett partszakaszok közé tartozik.

A látszat csal. E gyönyörű kék tengervíznek a 7 százaléka már műanyag Forrás: Haiku Deck

A műanyag termékek több mint fele a gyártás után kevesebb mint egy évvel a kukában landol.

A tengeri hulladék évente 641 millió euró költséget jelent a turisztikai, tengerészeti és halászati szektor számára.

A Földközi-tenger menti vállalatok évente 38 millió tonna műanyag tárgyat gyártanak eladásra, de nem fedezik a túlzott hulladéktermelés költségeit. Ráadásul az új műanyag gyártása olcsó, ezért a cégek nem törekednek arra, hogy újrahasznosított műanyagot vagy más, alternatív anyagokat használjanak termékeikhez.

A kormányok és a helyi önkormányzatok hulladékuk 28%-át még mindig nem kezelik megfelelően.

A Földközi-tenger medencéjének domborzati térképe Forrás: Wikimedia Commons

Amit pedig nem gyűjtenek be, az illegális hulladéklerakókba jut vagy egyszerűen kikerül a szabadba, így viszont egyenes út vezet a folyókba, és végül a tengerbe.

A térségben évente 2,9 millió tonna hulladékot még mindig nem ellenőrzött területeken dobnak el, különösen Egyiptomban és Törökországban, de Marokkóban is 170 olyan hulladéklerakó telep található, amelyeket bár lezárásra ítéltek, még mindig működnek.

A gyártók és a kormányok, hatóságok mellett a turistáknak is van hova fejlődniük:

ők évente több mint 24 millió tonna műanyaghulladékot termelnek a mediterrán térségben,

a tengerparti városokban nyaranta 30%-kal megnő a hulladék mennyisége.

Műanyagtengerben fürdünk Forrás: Nico Cardin/WWF

Az újrahasznosítás a begyűjtés, a szétválogatás és a technológia magas költségei miatt drága, a térségben páran azonban jó példával járnak elöl.

A Földközi-tengerben honos világító medúza (Pelagia noctiluca). A lebomló műanyag mikroszemcséi beépülnek a tengeri táplálékláncba Forrás: hemis.fr/Dirscherl Reinhard

Ilyen például Olaszország, ahol a műanyaghulladék 38%-át szelektíven gyűjtik, így azt képesek újrahasznosítani. A déli országok java része viszont a hulladék kevesebb mint 10%-át hasznosítja újra.

Közösen kell fellépni

„Minden második lélegzetvételt az óceánok biztosítanak, és az általunk kibocsátott szén-dioxid negyedét elnyelik, ezért az egészséges tengerek jóllétünk zálogai. Mindannyiunk felelőssége, hogy tengereinket megóvjuk” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője Forrás: Facebook

A horvát tengerpart a magyar turisták körében is kedvelt nyaralóhely.

Ezért fontos a szezon elején felhívni a figyelmet arra, hogy felelős turistaként tudatos, jó döntésekkel mi is sokat tehetünk a tengerek megóvása érdekében.

Nyaraláskor ügyeljünk arra, hogy ne vásároljunk olyan szuvenírt, amelyről nem tudjuk biztosan, hogy beszerzésével nem károsították a tenger élővilágát – ilyenek lehetnek például a korallokból vagy más védett fajokból készült termékek.

Az Adriai-tenger horvátországi partszakasza az Isztriai-félszigetnél. A horvát Adria idegenforgalmi szempontból különösen frekventált hely Forrás: Elter Tamás

Emellett persze figyeljünk oda a műanyag tárgyak használatára és a hulladékra is. „Ne hozzunk haza magunkkal semmit, csak az élményeinket, és ne hagyjunk ott mást, csak a lábnyomunkat a homokban” – fejezte be Antal Alexa.

Tengerben lebegő döglött madár és műanyag zacskó Forrás: WWF

Mindemellett persze a vállalatok és a kormányok felelőssége is igen nagy.

A hulladékmentes, fenntartható és körkörös gazdasághoz elengedhetetlen a változás

– ehhez dolgozott ki a WWF iránymutatásokat, amelyeket az egyes országoknak át kellene ültetni a saját gyakorlatukba, jogszabályaikba.

A WWF felhívja a térség összes országának kormányát és az Európai Uniót, hogy a Földközi-tenger védelmét célzó Barcelona Egyezmény keretein belül együtt vállaljanak kötelezettséget, és tegyenek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy megóvják a Földközi-tengert a műanyagszennyezéstől.

Algákat legelésző magashátú durbincsok raja az Adriai-tengerben Forrás: Adriatic Explorers - Marine Life & Wrecks

Erre jó alkalom lehet a következő ülés, amelyet 2019 decemberében tartanak Nápolyban. Emellett idén júliustól novemberig

a WWF új, Blue Panda nevű hajója a Földközi-tengeren fog közlekedni

Franciaország, Olaszország, Törökország, Tunézia és Marokkó partjait érintve, hogy mozgósítsa a helyi lakosokat és a turistákat a műanyagszennyezés csökkentése érdekében.

A teljes jelentés ide kattintva érhető el.

Forrás: WWF Magyarország