A legújabb kullancs-terjesztette vírusfertőzésnek még csak néhány esetét jelentették, de ketten máris belehaltak az általa okozott betegségbe, amiben nagy része van annak, hogy a szinte teljesen ismeretlen Bourbon-vírus ellen még nincs törzskönyvezett gyógyszer.
A Washingtoni Egyetem orvosi fakultásának munkatársai egérkísérletekben most találtak egy vírusellenes szert,
a Japánban influenza és más RNS-vírusok ellen kifejlesztett, még kísérleti stádiumban lévő favipiravirt, amely hatékony lehet a potenciálisan végzetes Bourbon-vírussal szemben is.
„Az influenzagyógyszer nélkül a megfertőzött egerek 100 százaléka elpusztult, a kezeléssel együtt viszont 100 százalékuk túlélt – ismertette az eredményeket Jacco Boon, a PLOS Pathogens című folyóiratban megjelent közlemény rangidős szerzője.
– Az orvosoknak mindeddig semmilyen eszköz nem volt a kezében a Bourbon-vírusfertőzés kezelésére. Mi találtunk valamit, ami működik – egerekben legalábbis –, és ebből azt gondoljuk, hogy érdemes az influenzaellenes szereknél kezdeni a keresgélést, ha a Bourbon kezelését szeretnénk megoldani."
A Bourbon-vírust 2014-ben, a Kansas állambeli Bourbon megyében izolálták először egy korábban egészséges középkorú férfiból, aki influenzaszerű tünetekkel került kórházba, és több kullancscsípésről számolt be a közelmúltból.
Az orvosok ehrlichiózisra gyanakodtak,
ami egy kullancsok terjesztette baktériumfertőzés hasonló kezdeti lefolyással,
és viszonylag gyakori az Egyesült Államok középnyugati régiójában.
A megkezdett antibiotikum-kezelés ellenére a férfi állapota tovább romlott,
és a véréből nemcsak az ehrlichiózis baktériumát nem tudták kimutatni, de semmilyen más ismert és szóba jöhető kórokozót sem.
A beteg 11 nappal később bekövetkezett halála után a vérmintáját elküldték a Centers of Disease Control and Prevention (CDC) rejtélyes fertőzésekkel foglalkozó osztályának.
Az ottani szakértők újgenerációs szekvenálással megállapították,
hogy a férfi halálát egy addig ismeretlen kórokozó okozta,
és az újonnan felfedezett vírust az influenzavírusok tágabb rokonságán, az Orthomixoviridae családon belül a Thogotovirus nemzetségbe sorolták.
A második esetet 2017-ben jegyezték fel, amikor egy nőbeteg lázra, levertségre és fájdalmakra panaszkodva jelentkezett a St. Louis-i Barnes-Jewish Kórházban.
A Washingtoni Egyetem fertőzőbetegség-specialistája, Jennie Kwon a CDC-vel együttműködésben megállapította, hogy a panaszok hátterében az influenzavírushoz hasonlatos Bourbon-vírus áll.
„Annyit tudtunk ugyan mondani a betegnek és a családjának, hogy azonosítottuk a betegsége okát,
de közölnünk kellett azt a kellemetlen hírt is, hogy nincs a kezünkben megfelelő antivirális kezelés
– emlékszik vissza Kwon, a Barnes-Jewish járványügyi szakértője és a cikk egyik szerzője. – Csapatunk mindent megtett, hogy a beteg a lehető legjobb támogató kezelést kapja, de sajnos még így sem élte túl a fertőzést."
A St. Louis-i hölgy esete felkeltette az influenzavírus-kutatóként Kwonnal és infektológus munkatársaival együtt dolgozó Boon figyelmét.
Mivel a Bourbon-vírus az influenzavírus távoli unokatestvére,
Boon és kollégái elkezdték vizsgálni, vajon a már törzskönyvezett vagy még fejlesztés alatt álló influenzaellenes szerek valamelyike képes lehet-e megállítani a Bourbon-vírus okozta betegséget.
Az esélyes gyógyszerek listáját hamar egyetlen szerre, a favipiravirra szűkítették,
amely a vírus szaporodásához nélkülözhetetlen fehérjék egyikét gátolja – méghozzá egy olyat, amelyik a Bourbon- és influenzavírusokban eléggé hasonló.
A többi rendelkezésre álló influenzaellenes gyógyszer azért esett ki rögtön, mert olyan fehérjéket támadnak, amelyek túlzottan különböznek a két vírus között.
Mivel az emberi Bourbonvírus-fertőzés szerencsére igen ritka, Boon és csapata nem vizsgálhatta az esélyes gyógyszerjelöltet embereken.
Ehelyett gyengített immunrendszerű egereket fertőztek a vírussal, amelyek ép immunvédekezésű fajtársaikkal ellentétben nem képesek legyőzni a kórokozót.
A kísérleti egerek a vírus befecskendezését követő hat-nyolc napon belül kivétel nélkül elpusztultak.
Miután ezt igazolták, a következőkben a megfertőzött egerek felét favipiravirral, a többieket placebóval kezelték. Ha az antivirális szert a vírusinjekcióval egy időben, vagy legfeljebb huszonnégy órán belül adták,
az egerek a betegség látható jelei nélkül mind túléltek,
a placebo-csoportban viszont továbbra is valamennyi egér elpusztult.
Ha a gyógyszer adását a vírusinjekció után három napig halogatták, az egerek már egyértelműen betegnek látszottak és fogyásnak indultak, a szer hatására mégis kivétel nélkül mind felépültek a fertőzésből.
A CDC szerint a kullancsok terjesztette betegségek egyre komolyabb problémát jelentenek az Egyesült Államok középnyugati régiójában.
Bár egyelőre kevés embert diagnosztizáltak Bourbonvírus-fertőzéssel – a harmadik ismertté vált eset, egy oklahomai páciens szerencsésen túlélte a kórokozóval való összecsapást –, valószínűleg sokkal többen fertőződtek már meg, csak nem lettek annyira betegek, hogy kórházba kerültek volna.
Pillanatnyilag esélyünk sincs megbecsülni, milyen gyakori lehet a Bourbonvírus-fertőzés, és vajon milyen arányban halálos"
– nyilatkozta a molekuláris mikrobiológiát, patológiát és immunológiát is oktató Boon. – A kullancsok itt voltak mindig, és most már tudjuk, hogy ennek a régiónak a kullancsai hordozzák a Bourbon-vírust. Feltehetőleg mindig is előfordultak emberi Bourbonvírus-fertőzések, csak korábban egyszerűen nem tudtuk, mivel állunk szemben."
Mivel a favipiravir egyelőre sem az USA-ban, sem Európában nincs törzskönyvezve,
még nem világos, hogy az orvosok beszerezhetik-e valahogy a pácienseiknek.
Addig is a legjobb védekezés a Bourbon-vírussal szemben ugyanaz, mint minden más kullancs-terjesztette fertőzés ellen:
kerülni kell a kullancscsípést megfelelő riasztóspray használatával és hosszúujjú ruházat viselésével,
ha pedig a szabadban tartózkodtunk, alaposan ellenőrizzük magunkat, hogy idejében észrevegyük a vérszívókat.