A Penn State és az Exeter Egyetem új tanulmánya a globális éghajlatváltozást okolja a malária terjedéséért.
Az emberre irányuló malária átviteli sebessége határozottan függ a szúnyogok fejlődésének idejétől
– magyarázta Matthew Thomas, a Penn State Egyetem ökológiai entomológia professzora. – Minél gyorsabban fejlődnek a paraziták, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a szúnyogok a világ eddig felfedezetlen részére is eljutnak, ahol egyre több embert csípnek meg.
A korábbi tanulmányok szerint a maláriaszúnyogok lárvái egyszerűen nem tudnak elég gyorsan fejlődni a hűvös éghajlaton ahhoz, hogy képesek legyenek megfertőzni az embereket.
Az akkori elmélet azt bizonygatta, hogy a maláriaszúnyogok életciklusa lényegében hosszabb időt vesz igénybe, mint a fertőzés esetleges terjedése. Ez a kutatás azonban csaknem egy évszázaddal korábban készült, amelyben csupán egyetlen, orosz szúnyogfajt vizsgáltak. A jelenlegi eredmények viszont megkérdőjelezi ezt a maláriabiológiában régóta fennálló modellt.
A csapat Anopheles stephensi-t és Anopheles gambiae-t, a világ két legfontosabb maláriaszúnyogját vizsgálta. Ezeket a rovarokat a laborban különböző hőmérsékleten (16-20 Celsius fok) tartották és megnézték, hogyan fejlődik a parazita.
A kontrollcsoport tagjainak 27 Celsius fokot kellett kibírniuk. Utóbbi az a hőmérséklet, ahol a malária átvitele a legmagasabb.
A kutatók a napi átlagos hőmérsékletet folyamatosan változtatták, hogy szimulálják az olyan, természetes körülményeket, mint például a nappal-éjszaka változásait és más eseményeket. Összesen 56 napig figyelték a rovarokat. Arra jutottak, hogy a
maláriaparazitának mindössze 31 napra volt szüksége ahhoz, hogy kifejlődjön,
és a melegebb hőmérséklet egyértelműen elősegítette a gyorsabb növekedését. A melegedő időjárási viszonyok mellett a maláriaszúnyogoknak mindössze 27 napra volt szükségük.
Az eredményeink azt mutatják, hogy még a legkisebb hőmérsékleti növekedés is drasztikusan növelheti a malária fertőzésének előfordulását, mivel a paraziták sokkal gyorsabban fejlődnek ezeknél az alacsonyabb hőmérsékleteken, mint korábban becsülték
– mondta Jessica Waite, a Penn State vezető kutatója. – A paraziták fejlődési üteme tovább gyorsul, ha a hőmérséklet természetes módon ingadozik, az éjszakai hidegebbtől a napi melegig.
Waite szerint ez azt is jelenti, hogy Afrika és Dél-Amerika magasabb vidékein élő emberek milliói válnak kiszolgáltatottá a malária fertőzésének, mivel az éghajlatváltozás miatt enyhén növekedik az átlagos hőmérséklet ezeken a területeken.
A fertőző maláriaszúnyogok ugyanis olyan helyekre is eljuthatnak, ahol a betegség eddig nem jelent meg.
A kutatók eredményeiket a Biology Letters tudományos folyóiratban publikálták.