Horváth Jenő gazdálkodó, a település polgármestere azt mondta, hogy állatait villanypásztorral és karámmal körbekerített réten tartja, a területet kutyák is őrzik.
Az, hogy farkasok voltak a támadók, a borjú sérüléseiből látszik, és ezt az állatorvos is megerősítette
- mondta. A farkasok eddig leginkább a környékbeli vadállományból ejtettek zsákmányt, Horváth Jenő szerint haszonállatot ért támadásról eddig hivatalos feljegyzés nem készült Zemplénben.
Egy másfél mázsás állat leteperéséhez legalább négy farkas együttműködésére volt szükség
- mondta.
Horváth Jenő szerint a ragadozók eddig kerülték az emberek által gyakran látogatott helyeket, a támadás helyszíne azonban egy frissen kaszált, bálákkal teli, körbekerített, karbantartott legelő a település belterületétől alig nyolcvan méterre, az erdő szélén. Információi szerint
az Aggteleki Nemzeti Park szakemberei kameracsapdát helyeztek el a helyszínen a farkasok jelenlétének bizonyítására.
Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense azt mondta, a hasonló jellegű támadásokat tapasztalataik szerint az okozza, hogy a gazdálkodók nem védik megfelelően állataikat a ragadozóktól.
Az egy szál vezetékből álló villanypásztorok vagy a hiányos karámok a haszonállatokat visszatartják ugyan az elkóborlástól, ám a farkasok ellen hatástalanok
- mondta.
Azt is mondta, a szigorúan védett zempléni farkasok újbóli megjelenése és elszaporodása újfajta kihívások elé állítja a gazdálkodókat.
A füzéri esetről azt mondta, a növendék borjú valószínűleg leszakadhatott a csordától, úgy kaphatták el a farkasok. A szarvasmarhák ugyanis óvják borjaikat, így a farkasoknak esélyük sem lett volna egy tehéncsorda közepén leteperniük a fiatal állatot.