Dr. Paulina Sliwa a Cambridge-i Egyetem filozófusa egy új tanulmányt tett közzé, amely azt vizsgálta, hogy mi a közös a különböző kifogásokban, azok milyen szerepet játszanak a társasági életünkben, a családi és a munkahelyi viszonyainkban. A kutató szerint
bárkivel megeshet, hogy helytelenül cselekszik egy helyzetben, ám ilyenkor néha felmenthetjük magunkat, ha az alapvető morális szándékunk megfelelő.
Példaként azt hozta fel, hogy talán megígértük valakinek, hogy segítünk neki a bevásárlásban, ám tovább kell bent maradnunk a munkahelyükön és emiatt nem érünk oda a megbeszélt időpontban.
Dr. Sliwa szerint ilyenkor a kifogásunk tökéletesen indokolt. Hiszen rendelkeztünk egy erkölcsi tervvel, ami jó szándékkal párosult, ám egy váratlan esemény keresztül húzta a számításainkat, amire nem volt ráhatásunk.
Sliwa összeállított egy egységes listát a „Jó szándékkal kapcsolatos közlésekről", amiben kiemelte, hogy a mindennapos kifogásaink ugyanúgy működnek, mint a tárgyalóteremben. A védőügyvédek például gyakran azt állítják, hogy bár az ügyfeleik megsértették a törvényt, de azt jó okkal, „tiszta erkölcsi szándékkal" tették.
Ha ez a szándék ugyanis morálisan megfelelő volt, ám valami miatt elveszítették a fejüket és az irányítást, akkor a történet működik.
A sikeres mentségek enyhíthetik a felelősségünket egy adott ügyben, és nem állítanak be minket a csaló szerepébe
– magyarázta Dr. Paulina Sliwa. – Ha azt mondjuk, hogy fáradtak vagy feszültek voltunk, akkor az nem mentesít bennünket teljesen az erkölcsi felelősségtől, de megváltoztathatja a másik szemszögét azzal kapcsolatban, hogy hogyan érzi magát az esettel kapcsolatban.
Hozzátette: amikor kifogásokat rebesgetünk, akkor valóban bűnbánatot tartunk, ám érdemes előtte átgondolni, hogy mennyire kell bocsánatot kérni vagy kompenzálni.
A sikeres mentegetőzésnek meg kell győznie a sértett felet arról, hogy a szándékunk erkölcsileg valóban megfelelő volt, de valami, ami az irányításunkon kívül van, megakadályozta, hogy a megtegyük, amit ígértünk.
Ezekben az esetekben néhány kifogás nagyon jól működik: ilyenek a szörnyű migrénem volt, a nem aludtam már három éjjel, aggódtam az édesanyám egészsége miatt és hasonlók
– mondta Sliwa. – Valamennyi megfelelő erkölcsi motivációt jelez, amit a külső körülmények akadályoztak meg.
Hozzáfűzte azt is, hogy
a gyengeséget erősítő kijelentések soha nem fognak működni, épp úgy, ahogy a tárgyalóteremben sem sikeresek a kényszerítő vagy provokatív fellebbezések.
A legfrissebb kutatási eredmények a Philosophy and Public Affairs tudományos folyóiratban jelentek meg.