A Nagy Atlanti Golffűövezetnek elnevezett területen a barna algaszőnyegek (Sargassum) már úszó szigeteket alkotnak, amelyek vonzzák a halakat, madarakat és teknősöket. Ám az elmúlt évtizedben a növekedés veszélyes méreteket öltött: a tavalyi év közepére
a tengeri algákból álló övezet több mint 20 millió tonna biomasszát foglal magába és a kiterjedése tavaly június óta elérte a közel 9000 kilométert.
Jelenleg már az Atlanti-óceán és a Karib-tenger partjai mentén is igen nagy kiterjedésűek ezek az algaszőnyegek, amelyek veszélyeztetik a területen élő közösségek megélhetését, valamint a létfontosságúnak számító turisztikai iparágakat.
Általában a golffű segít a nyílt óceánon menedékének biztosítani az élőlényeknek és fontos ökológiai szerepet tölt be, hiszen a víz oxigéndúsabbá válik általa
– magyarázta Mengqiu Wang, a Dél-Floridai Egyetem kutatója, aki kollégáival együtt elemezte a kétéves műholdadatokat. – Ám ez a romboló növekedés és terjeszkedés, különösen a part menti régiók körül megfojthatja a korallokat és a tengeri füveket, akadályozhatja az állatok mozgását.
Ahhoz, hogy a kutatók megértsék, hogy mi okozza a világ legnagyobb algavirágzását, megvizsgálták Brazília műtrágya-fogyasztási szokásait, az Amazonas-medence területének erdőirtási arányait. A fordulópontot a 2011-es év jelentette, amikor az algavirágzás drasztikus növekedésnek indult.
Ezeknek a virágzásoknak nincsen köze a megnövekedett óceáni vízhőmérséklethez, ám összhangban van a megváltozott óceáni áramlatokkal és a klímaváltozással
– mondta Mengqiu Wang. – Az utóbbi években a brazíliai erdőirtás és a műtrágya felhasználásának növelése gazdagította az innen áramló tápanyagokat, ami segítette a bűzös algák virágzását.
Hozzátette:
sajnos kevés jel mutat arra, hogy ez a folyamat lassulhatna és az aggasztó jelenség állandósulhat a térségben.
A kutatók eredményeiket a Science tudományos folyóiratban publikálták.