Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncs maradványait azonban még nem találták meg.
Az RPM Nautical Foundation (RPMNF) Hercules kutatóhajója pénteken jelentette be, hogy 22 amforára, bukkantak a Jón-tengeren,
olyan kétfülű szűknyakú agyagedényekre, amelyekben bort vagy olajat tároltak.
A korsók 40-60 méter mélyen feküdtek a tengerfenékbe ágyazódva a Karaburun-félsziget sziklás partja közelében.
A floridai központú alapítvány nonprofit kutatási és oktatási szervezet, amely főleg a Földközi-tengeren végez tengeri régészeti kutatásokat, így Máltán is fenntart képviseletet.
Mateusz Polakowski archeológus elmondta: a kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak.
A korinthoszi amforákat orsó alakú test, magas nyak, és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik.
Polakowski hangsúlyozta, hogy ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el. Az RPMNF elnöke, James Goold az egyik eddigi legfontosabb leletüknek nevezte az amforákat, és kiemelte, hogy
a felfedezés történelmi és régészeti szempontból is jelentős.
A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat. Neritan Ceka albán régész elmondta, hogy hasonló korinthoszi és kerkirai (Korfu) amforákat már korábban is találtak az albán szárazföldön, Durresben és Apollóniában, ami arra utal, hogy a Kr. e. 7. század második felében intenzív kereskedelem folyt az albán partoknál.
Az RPMNF 2004 óta térképezi fel az albán partvidék tengermedrét ősi és újabb hajóroncsok után kutatva.
A tervek szerint Albánia nyugati részén víz alatti múzeumot is nyitnak majd a tengerben.
Ceka szerint az albán hatóságok egy négy-öt éves új projektet terveznek az alapítvánnyal és a texasi nonprofit Tengeri Régészeti Intézettel közösen, ennek keretében fogják felmérni a megtalált hajóroncsok kiemelésének lehetőségeit.
A kutatók eddig 28 hajóroncsot fedeztek fel, továbbá számos amforát találtak Albánia partjainál,
a délen fekvő Saranda és Butrint térségétől Durresig, és most azt tervezik, hogy Durrestől északabbra folytatják a kutatómunkát.
A tengerrégészeti alapítvány jelenléte az elmúlt 12 évben nagy előrelépést jelentett az albániai tengeri archeológia területén. Auron Tare, az UNESCO víz alatti világörökségi tudományos és technikai bizottságának vezetője szerint
ha megtalálják, és sikerül igazolni, a hajóroncs majd kapcsolatba hozható lesz két
jelentős albán tengerparti várossal, Dürrakhionnal (a mai Durres) és Apollóniával, amelyek egykor a keletre vezető ősi kereskedelmi útvonal kapuinak számítottak.
Tare hozzátette, hogy Albánia partjainál nemcsak ősi hajóroncsokat találtak, hanem számos első és második világháborús hajó és repülőgéproncsot is, amelyek szintén a történelem eddig kevéssé ismert fejezetére világíthatnak rá.
(Forrás: MTI)