A Cambridge Egyetem kutatóinak korábban publikált kutatásai már összefüggéseket találtak a rossz minőségű és mennyiségű alvás és a kardiovaszkuláris problémák között. A legfrissebb tanulmány alátámasztja azt az elképzelést, hogy az álmatlanság szerepet játszhat az ilyen állapotok kialakulásában.
Az új kutatás a korábbi eredményekre támaszkodik, amelyek szerint körülbelül 250 genetikai variáns létezik, amelyek mindegyike kissé növeli az álmatlanság kockázatát.
Ha a további kutatások is alátámasztják ezt az elképzelést, akkor az alvászavarok javításával jelentősen csökkenthetjük például a stroke kialakulásának kockázatát is
– mondta Hugh Marcus a Cambridge Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője. – A legtöbb embernél nem figyelhetjük meg az összes genetikai variánst, ez sok mindentől változhat; a döntő kérdés a genetikai variánsok örökölésének módja.
Véletlenszerű, hogy hordozzuk-e őket: jelenléte nem függ az ember genetikai felépítésétől vagy a környezeti tényezőktől, például lakóhelytől, vagyontól vagy testmozgás mértékétől. Ez azt jelenti, hogy elméletileg
lehetséges megvizsgálni, hogy az álmatlanság megnövekedett kockázata szerepet játszhat-e a stroke, a szívelégtelenség és a szívkoszorúér betegség kiváltásában.
A kutatók a korábbi tanulmányok eltérő megközelítését alkalmazták, amely csak asszociációt, és nem okozati összefüggéseket mutathatott.
A Circulation tudományos folyóiratban az Egyesült Királyság és Svédország kutatói beszámolnak arról, hogy hogyan használták ezt a megközelítést úgy, hogy nagyszabású adatbázisok egészségi és genetikai információira támaszkodtak. Több százezer személy adatait vizsgálták meg, a szív- és érrendszeri állapotra fókuszálva.
Az még nem teljesen egyértelmű, hogy az álmatlanság javítása mennyiben segíti a szív- és érrendszeri egészségét
– magyarázta a professzor. – De léteznek olyan beavatkozások, amelyek hathatós segítséget nyújthatnak az álmatlanságban küzdőknek, ideértve a kognitív viselkedésterápiát is.
A kutatók elsősorban az Egyesült Királyság Biobankját használták, és az abban található mintegy 400 ezer páciens adatait.
Többen azonban kétségbe vonják a most kapott eredményeket. Michael Holmes, az Oxford Egyetem genetikakutató szerint például „ez a tanulmány nem bizonyítja azt a következtetést, hogy az álmatlanság kardiovaszkuláris betegségeket okoz.
Inkább azt mondhatjuk, hogy az egyéneknek, akik genetikai variánsokat hordoznak magasabb álmatlanság-kockázattal kapcsolatban, nagyobb a kardiovaszkuláris betegség kockázata".
Az álmatlanságban vagy rossz alvásban szenvedőknél gyakran fokozott a szívkoszorúér-betegség kockázata, ez a szívrohamok vezető oka
– hangsúlyozta Jeremy Pearson professzor, a British Heart Foundation társult orvosi igazgatója. – Nehéz bizonyítani a közvetlen kapcsolatot, vagy azt, ha ez más egyéb viselkedésre vezethető vissza, például az álmatlansággal és magas vérnyomással küzdő páciensek körében.
A kutatók eredményeik további bizonyítására folytatják a vizsgálatokat.