Az előrehozott alvásfázis (Advanced sleep phase) azt jelenti, hogy a test órája, vagy a cirkadián ritmus egy-kettő órával korábban működik, mint a legtöbb emberné, az alváshormon melatonin idő előtti felszabadulásával és a testhőmérséklet változásával jár.
A szindróma esetén az elalvási idő legalább kettő órával a szokásosnál korában jelentkezik, mint a felébredési idő is.
Az előrehozott alvásfázis szindrómára jellemző aluszékonyság általában kora délután kezdődik, majd egy rövidebb-hosszabb alvást követően az érintettek túl korán felébredve, már nem képesek visszaaludni.
Ez az alvászavar az idősebb felnőttek körében elterjedtebb, de a szorongással, depresszióval küzdő emberek is tapasztalhatják.
Miközben a legtöbb embernek szabályosan meg kell küzdenie azért, hogy hajnali 4-5 órakor fel tudjon kelni, az előrehozott alvásfázis szindrómában szenvedők természetesnek veszik a korai ébredést és ennek a pillanatában készen állnak a napi feladatokra
– magyarázta Louis Ptacek, az UCSF Orvostudományi Iskola professzora. – Ezek a szélsőségesen viselkedő, „korai pacsirták" általában jól teljesítik a napi rutint, de csak igen nehezen tudnak esténként ébren maradni vagy társasági életet élni.
Az előrehozott alvásfázis szindrómával diagnosztizált betegek nem nagyon tudnak különbséget tenni a hétköznapok és a hétvégék között sem. Jóval könnyebben kelnek, mint mások és elégedettek azzal, ha maximum 5-10 perccel tovább alhatnak a szabadnapjukon.
A Utah Egyetem és a Wisconsin Egyetem kutatói most egy alvási rendellenességekkel foglalkozó klinikán elemezték ki 2 422 páciens, 9 évre vonatkozó adatait, akiknek „nem jár jól a biológiai órájuk", tehát cirkadián ritmuszavarral élnek.
Akadtak köztük olyanok, akik váltott műszakban dolgoznak, sokat repülnek az időzónák között, illetve késleltetett vagy előrehozott alvásfázis szindrómával küzdnek.
Előbbiek képtelenek elaludni hajnali 2 óra előtt, reggel pedig nem tudnak felkelni.
Azt tapasztaltuk, hogy a késleltetett alvásfázis szindrómával diagnosztizált betegek, más néven éjszakai baglyok, a legtöbb alvászavarral küzdő pácienshez hasonlóan nagyobb valószínűséggel szorulnak orvosi ellátásra
– mondta Ptacek professzor. – Náluk magas vérnyomás, álmatlanság, krónikus alvászavarok, a hormonális rendszer működésének megváltozása, az immunrendszer alulműködése, pszichés-, szív- és érrendszeri betegségek alakulhatnak ki.
Ezzel szemben az előrehozott alvásfázis szindróma esetén leginkább az aluszékonyság tapasztalható, és a legtöbben már néhány óra alvás után is frissek és hatékonyak. A kutatók a vizsgálatok során rögzítették az agyhullámokat, a vér oxigénszintjét, a pulzusszámot és a légzést.
A kutatásba bevont páciensek a velük készített interjúk során elismerték, hogy legalább egy olyan rokonuk van, akit hasonló szindrómával diagnosztizáltak.
A legújabb vizsgálatok szerint egy genetikai mutáció a magyarázata annak, hogy egyeseknek miért elég kevés alvás is, ami magyarázza a familiáris előrehozott alvásfázis szindrómát
– mutatott rá Louis Ptacek.
A korábbi kutatások alapján a tudósok még úgy gondolták, hogy
emberek mintegy 0, 3 százaléka valódi hajnali pacsirta, azaz az átlagosnál jóval korábban felébred, illetve lefekszik.
Ám a most publikált tanulmány arra világított rá, hogy a jelenség jóval gyakoribb lehet, mint azt korábban a kutatók hitték.