Élő mohával a gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségek ellen

Neuronok az agyban

Élő mohával kezelne gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket az a kutatócsoport, amely az Alzheimer-kór, valamint egyéb memóriazavarok és neuro-pszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja magyar részvétellel. Kutatásuk célja, hogy a kórfolyamatok pontos megismerésével, azok befolyásolásával új terápiás utakat nyissanak meg a neuro-degeneratív betegségek kezelése terén.

Azért nincs hatékony terápia, mert nem értik a betegség lényegét

Az Alzheimer-kórra, a memória-zavarral és a magasabb agyi funkciók fokozatos leépülésével és végül teljes elvesztésével járó betegségre az első leírása óta eltelt

több mint egy évszázad alatt sem tudtak kutatók ezrei hatékony terápiát kitalálni

- közölte az MTI érdeklődésére Palotás András, aki szerint ez igen nagy részben annak köszönhető, hogy a mai napig nem értik a betegség lényegét, így nem tudják pontosan, hogy mi ellen is kellene gyógyszert kifejleszteni.

Az Alzheimer-kór és a szellemi leépülés ellen azért nincs egyelőre hatékony terápia, mert nem értik a betegség mechanizmusát Forrás: Science Photo Library/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library

A kutató magyarázata szerint jelenleg az egyik legelfogadottabb nézet az amyloid-hipotézis, amely szerint egy azonos nevű kóros fehérje-darabka lerakódása okozza az idegsejtek pusztulását.

Alzheimer kór számítógép illusztrációja.Egészséges neuron (balra), egy neuron amyloid plakkkokkal (sárga, középen, és egy microglia sejtek által emésztett holt neuron. Forrás: AFP / Science Photo Lib / Juan Gaertner

"Bár azóta kiderült, hogy ez a molekulalánc igen fontos funkciót tölt be a normális agyi működésben, ráadásul az ellene irányuló humán terápiás vizsgálatok az elmúlt évtizedekben mind csúnya kudarcba fulladtak,

egy erős kutatói lobbi miatt még mindig az amyloidot hibáztatják az Alzheimer-kór kialakulásáért,

pedig több tanulmány számolt be arról, hogy az amyloid-kicsapódás nem a betegség oka, hanem az elbutulást kiváltó eddig ismeretlen folyamat következménye" - részletezte a kutató.

A jelenlegi gyógyszerek nem tudják megállítani a leépülést

A jelenleg elérhető gyógyszerek csak tüneti kezelést nyújtanak: esetleg kicsit lelassítják a progressziót, de semmi esetre sem állítják meg a folyamatot, visszafordítani pedig egyáltalán nem tudják.

Ráadásul ezek a jelenleg is forgalomban levő törzskönyvezett szerek a betegek csak egy részében eredményesek, és sok mellékhatással rendelkeznek, a demencia előrehaladásával pedig elvesztik hatékonyságukat - tette hozzá.

A jelenleg alkalmazott gyógyszerek legfeljebb csak a folyamat lassítására alkalmasak (a kép illusztráció) Forrás: Science Photo Library/TEK IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Tek Image/Science Photo Library

Ezek alapján úgy döntöttek, hogy más irányból közelítik meg a problémát.

"Ha az amyloid már lerakódott, akkor már az idegsejtek sem tudnak megfelelően működni: egyebek mellett az energiaellátásuk sérül, aminek hatására a sejtek "éheznek", majd elhalnak.

A demencia ellen egyelőre nincsen hatásos gyógyszer Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Ina Fassbender

Ha viszont a "koplaló" neuronokat alternatív úton el tudjuk látni a szükséges tápanyagokkal, akkor az amyloid vagy egyéb kóros anyagok jelenléte ellenére is életben tudjuk tartani azokat" - magyarázta a kutató, hozzátéve, hogy mindez kiemelten fontos,

hiszen az agy nem képes a saját sejtjeit pótolni:

a neuron-vesztés visszafordíthatatlan, és ha ez nagy területet érint, akkor idővel megjelennek a klinikai tünetek.

Forradalmi ötletet merítettek a fotoszintézisből

Az agy nem tud önmagának tápanyagot előállítani, ezért azt más forrásból (a test más részeiből) kell biztosítani. Ha azonban ezek a normális élettani folyamatok sérülnek, akkor sem helyből, sem máshonnét nem kapnak "üzem-anyagot" az idegsejtek.

Ennek a problémának a megoldására a kutató évekkel ezelőtt egy "vakmerő ötlettel" állt elő, amely abból ered, hogy cukrot, - amely a neuronok egyetlen energiaforrása, a növények folyamatosan termelnek.

Idegsejtek (neuronok). Forrás: https://www.bbc.com/news/health-48092570

E gondolatmenet alapján a több mint 15 éve szorosan és sikeresen együttműködő magyar-angol-amerikai-orosz-brazil kutatócsoport a biológiai modellezések alkalmával gyakran használt alacsony szintű mohákat együtt nevelt emberi sejtekkel.

Neuronok az agyban Forrás: Patrick Hoesly/Flickr

"Meglepetésünkre nagyon is "jól kijöttek" egymással, sőt egyebek mellett különböző hőmérsékleti, fény, tápanyag-ellátottsági viszonyokban is vígan életben maradtak bármiféle morfológiai vagy funkcionális elváltozás/károsodás nélkül"

- magyarázta Palotás András, hozzátéve, hogy genetikai módosításokkal rá tudják venni arra is a mohákat, hogy kifejezetten milyen anyagot termeljenek a neuronok (vagy éppen a test bármely szövete) számára.

Az alacsony sziintű mohák "rávehetők" arra, hogy milyen anyagokat termeljenek a neuronoknak Forrás: Wikimedia Commons

A növényi sejt, jelen esetben a moha, fény hatására folyamatosan és "önműködően" glükózt (és szükség esetén egyéb anyagokat is) termel,

ami a szervezet minden sejtje számára nélkülözhetetlen energiaforrás, mondhatni egy univerzális "üzemanyag".

Kísérleti egér. jelenleg rágcsálókon vizsgálják a módszer eredményességét és terápiás hatásait Forrás: AFP

Az alapkutatási eredmények alapján jelenleg azt vizsgálják rágcsálókon, hogy a bőr legfelső rétegei alá befecskendezve mennyire marad stabil a növény-állat kapcsolat, illetve milyen hatékonyan tudnak ott is fotoszintetizálni a mohasejtek.

Óriási lehetőségeket nyithat a gyógyításban a felfedezés

A kutató magyarázata szerint az emberi lét eleve nagymértékben függ a velünk szorosan együtt élő baktériumoktól is. Példaként említette, hogy a szervezet létfontosságú K-vitamint nem tud előállítani: azt kizárólag a bélben lévő mikroorganizmusok termelik számunkra.

Mint írta, a mikroorganizmusok egy igen bonyolult,

de kiegyensúlyozott életközösséget alkotnak a szervezetünkben.

Az Escherichia coli, az emésztőrendszerben jelen lévő számos baktériumfaj egyikének mikroszkópos képe Forrás: Rocky Mountain Laboratories

Kedvező szimbiózisuk során vitaminokat termelnek, segítenek a táplálék lebontásában, részt vesznek az anyagcserénkben, sőt még testünk védekező-mechanizmusaira és az immunrendszerünk fejlődésére is pozitív hatással vannak.

Mindezen felül bizonyos baktériumok számos bioaktív molekulát is termelnek,

amelyek közül néhány teljesen megegyezik az idegsejtek közötti kommunikáció során használt egyes közvetítőanyagokkal.

Igen ígéretesek a most folyó kísérletek (a kép illusztráció) Forrás: Science Photo Library/MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Microgen Images/Science Photo Li

"Természetesen még hosszú út áll előttünk, hogy ebből valóban az emberiség javát szolgáló eljárást sikerüljön kidolgozni, de a biztató kezdeti eredmények ismeretében erre az elkövetkezendő években minden esély adott" - vélte Palotás András.

Az Alzheimer-kór jelenleg még nem gyógyítható Forrás: AFP/Raul Arboleda

A kutató szerint ha beválik a módszer, akkor ez egy olyan felfedezés, amit továbbfejlesztve a jelenleg még gyógyíthatatlan idegrendszeri metabolikus betegségek kezelésére kaphatunk teljesen új lehetőséget. A kutatásról szóló közlemény a Journal of Alzheimer's Disease című tudományos folyóiratban jelent meg.

(Forrás: MTI)