Ötszázmillió méh pusztult el Brazíliában az elmúlt három hónapban

Egész kaptár kolóniákat is veszélyeztethet a rejtélyes betegség

Miközben tűzvész pusztít az Amazonas esőerdeiben, Brazília egy csendesebb tragédiával szembesül: az üresen maradt méhkaptárak jelenségével. Az év elején a méhészek drámai adatokat hoztak nyilvánosságra, akik arról számoltak be, hogy mindössze három hónap alatt több mint 500 millió mézelő méhet veszítettek el.

A brazil méhek a helyszínen elpusztulnak

A kaptárak teljes elnéptelenedésével járó tünetegyüttes emlékeztet a kaptárelhagyásra (Colony Collapse Disorder, CCD), amely 2006-ban kezdte tömegesen pusztítani a rovarokat Észak-Amerikában és Európában. A most tapasztalt jelenség ehhez hasonló, de mégis egészen más.

Míg a CCD során a méhek elhagyják a kaptárakat és nyomtalanul eltűnnek, addig a brazil rovarok a helyszínen elpusztulnak.

Ráadásul a kaptárelhagyás különböző tényezők összhatására vezethető vissza, ám a brazil bizonyítékok egyetlen okot neveznek meg, a rovarirtó szereket.

Egész kaptár kolóniákat is veszélyeztethet a rejtélyes betegség Forrás: pexels.com

A szakemberek szerint emellett szoros párhuzam vonható az Amazonas válsága és a méhek pusztulása között:

ahogyan az erdészeti szabályok enyhítése egyre gyakoribb tízesetekhez vezetett, ugyanígy az enyhülő szabályozás a peszticidekre vonatkozó korlátozásokban a méhek elhullásához.

Az év eleje óta közel 300 új termék került forgalomba jóváhagyás nélkül, ideértve a más országokban tiltott vagy szigorúan szabályozott rovarirtó szereket is. És ahogy az esőerdő pusztulása is sokkal nagyobb területet érinti, mint csak a fákat, így a méhek elvesztése is messze túlnyúlik a kaptárak falain.

A háziméheket és a vadon élő társaikat is érinti

A rovarok megmentése azonban szó szerint létfontosságú az emberiség jövője szempontjából, hiszen nekik köszönhetjük az elfogyasztott ételeink egy jelentős részét, körülbelül az egyharmadát.

A repcétől a szójababig, a gyümölcsöktől a diófélékig, de a fekete áfonya és a mandula fogyasztásunk is tőlük függ.

Gyakorlatilag a méhek a felelősek a világ háromnegyedének a beporzásáért, amely a mezőgazdaság számára jelent óriási segítséget. Ám itt merül fel a kérdés: ha a szakemberek által táplált és gondozott kolóniák elpusztultak, akkor milyen sors várhat a vadonban élő méhekre?

A kaptárelhagyás jelensége napjainkra világméretűvé vált Forrás: pexels.com

A háziméhek kaptárai legalább négyezer éve a gazdaságunk jelentős részét képezik, ők felelnek többek közt az alma, a zab, a borsó és a kávékészleteinkért.

A vadon élő társaik is nélkülözhetetlen beporzónak számítanak, ők felelnek az őshonos növények és ökoszisztémák létezéséért a trópusi erdőktől a hegyi rétekig.

És bár a legtöbb vadon élő méheket még soha nem vizsgálták olyan részletesen, mint a háziméheket, bizonyosan ugyanolyan érzékenyek a kémiai veszélyekre, mint a mézelő rovarok. A probléma tehát az egész természetet érinti.

Újabb rovarirtó szereket engedélyeztek

A brazil méhek problémája elsősorban a számukra kevésbé előnyös jogi környezethez és a nem túl kedvező környezetvédelmi szabályozáshoz vezethető vissza.

A világban több helyen gyengítették a veszélyeztetett fajokról szóló törvényt, nem is beszélve a rovarirtó szerek használatának engedélyezéséről.

Újra jóváhagyták a Sulfoxaflor-t, amelyet 2015-ben már betiltottak, kifejezetten a méhekre kifejtett mérgező hatása miatt.

Tömegesen pusztulnak a méhek Brazíliában Forrás: AFP/Ed Jones

Közben az országban figyelemre méltóan emelkedik a bioélelmiszerek iránti kereslet, és a gazdasági előrejelzések szerint várhatóan megkétszerezik az eladásokat és a termelést kevesebb, mint öt év alatt.

Az élelmiszerek vásárlása azonban közvetlenül befolyásolja az élelmiszer-termesztés módját és támogatják a beporzók biológiai sokféleségét.

Ezért a természetvédők szerint még nincs késő, hogy az ország megállítsa ezt a tragikusan csökkenő tendenciát.