A szemünk előtt robbant fel a Lánchíd

Buda izgalmas, fordulatokban bővelkedő történelme egyben az egész magyar történelem lenyomata. Sok csatát megélt, lerombolták, majd újraépítették, elfoglalták és visszavették. Volt a reneszánsz központja és egy szabadságharc szimbóluma. Egy VR-szemüveg segítségével visszautaztunk az időben. Láttuk, ahogy 1541-ben elesett és 1686-ban újra magyar kézre került. Ott voltunk, amikor Ferenc József és Sissi hintója begördült a Sándor-palota elé, és akkor is, amikor a nácik felrobbantották Széchenyi István Lánchídját. 

Jól öltözött, középkori férfi közelít, majd mosolyogva elhalad mellettem a poros úton. A táj ismerős a távoli jövőből, de nem otthon vagyok. Elfordulok. A víz mellett árusok kínálják portékáikat, kiabálnak, gesztikulálnak, aztán meghallom a hangot, amely ebbe a világba repített.

Az őseinkről mesél, akik évszázadokig a Kínától Európáig terülő sztyeppén vándoroltak, míg végül 895-ben le nem telepedtek például ide, ahol most állok.

A Kárpát-medencének ebbe a szegletébe, a mai térre, amelyet bő 1000 évvel később majd Clark Ádámról neveznek el Budán, a Széchenyi Lánchídnál. Ez nem a regényírói fantáziám, ez a valóság, legalábbis annak a virtuális lenyomata. Azt terveztem, hogy úgy mesélem el Buda történelmét, ahogy senki más. Átélem és átadom, amit láttam.

„Időutazásunk kezdete 1243, amikor már a Duna két partján kialakult települések vannak. 1241-ben Buda és Pest osztozik a többi magyar város sorsában: a tatárok kegyetlen pusztításában. A nomád, zsákmányszerző mongolok több irányból érkeztek Magyarországra, hatalmas pusztítást hagyva maguk után.

Középkori pillanatkép Budáról - ezt látni a VR - szemüvegben Forrás: VR Tours

Az akkor kétmillió főt számláló magyar lakosság legalább 20%-a, de egyes becslések szerint akár 50%-a is odaveszhetett, IV. Béla király pedig Dalmáciába, a mai Horvátország területére menekült.

A tatár pusztításnak mindössze néhány erős kővár állt ellen, úgymint a pozsonyi vár, mely ma Szlovákia fővárosát díszíti, vagy a trencséni vár. Felismerve az erős kővárak szükségességét, IV. Béla király várépítési hullámot indított.

IV. Béla király portréja a Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons

1243-ban megkezdődött a budai vár építése"

– hallom és közben 180 fokban körbe fordulok. Mögöttem is jönnek-mennek az emberek. Él a középkori városka. Lenézek. A talpam előtt a föld homokos. Nem lépek előre, nem fogok meg semmit, nem beszélek senkivel, hiszen nem idetartozom. Csak állok és figyelek. Ők nem látnak engem, átlátszó vagyok, mint egy szellem.

Nomád vagy keresztény?

„A 10. század második fele döntés elé állította a magyarságot. Vagy folytatják nomád életvitelüket, vagy betagozódnak a feudális, keresztény európai rendbe. Pogány neveltetése ellenére Géza fejedelem követeket küldött a Német Császárságba,

hittérítőket kért, hogy a magyarokat a keresztény hitre térítse.

Törekvései megvédése érdekében eltörölte a szeniorátust, azt a hagyományt, mely szerint a nemzetség legidősebb férfi tagja örökli a hatalmat. Így szállt a fejedelmi hatalom, a nyugati öröklési rend alapján, 997-ben Géza Fejedelem fiára, Istvánra. István leverte a régi rend nevében ellene lázadókat, és elérkezettnek látta az időt,

hogy a magyarság történelmében először koronáért folyamodjon.

Szent István király portréja a Képes Krónikából Forrás: Wikimedia Commons

István folytatta édesapja munkáját. Létrehozta a királyi vármegyék rendszerét, a közigazgatás szervezetét és a független katolikus egyházszervezetet a vallási hovatartozás megszilárdítása érdekében. 1000 és 1001 fordulóján Istvánt királlyá koronázták Esztergomban, II. Szilveszter pápa engedélyével.

Megszületett a keresztény Magyar Királyság,

Szent István államalapító királyunknak köszönhetően. Az államalapítást a hagyomány szerint minden évben augusztus 20-án ünneplik a magyarok, a Lánchídról indított tűzijátékkal és országszerte megtartott ünnepséggel" – mondja Stohl András a hangfelvételen.

Virtuális vagy valódi?

Leveszem a szemüveget és visszatérek a XXI. századba. A 16-os busz éppen indulni készül, ahogy én is, az ellenkező irányba. Nem vagyok egyedül. Gyakorlott 3D-s időutazók tudhatják, hogy

csak kísérettel lehet világok között ugrálni, nehogy az ember vakon és süketen maradt testét baj érje.

Amíg elhaladunk a Sikló mellett, a túravezetőm elárulja, hogy

volt már olyan turista, akit meg kellett fogni, mert megijedt a török lovasok seregétől.

Forrás: VR Tours

„Az ötlet két nagyon kedves barátomé, akik többször jártak fel az alagúttetőre nézegetni a várost. Bennük merült fel az ötlet, hogy

ha már ennyiszer látják a Lánchidat, milyen jó lenne megnézni, hogyan is nézett ki ennek a felrobbantása.

Ezzel párhuzamosan megalakult egy olyan cég, amely 3D – modellezéssel foglalkozik. Amikor köztük szóba került a téma, kiderült, hogy ez megvalósítható. Le kell modellezni, fel kell építeni, ami nagy munka, de megéri és akkor

meg tudjuk nézni, hogyan robbantották fel a Lánchidat.

És ha már ezt meg lehet csinálni, miért ne nézzünk meg így több történelmi eseményt. És ha már ezek elkészülnek, miért ne építsünk fel egy programot, miért ne csináljunk rá egy céget. Így született meg egy új szolgáltatás Budapesten, így született meg a VR Tours"

– mondja Kurucz Márton operációs igazgató.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

Ez az egyszerű ötlet, amely forradalmasíthatja a turizmust, sőt, talán a történelemórákat is, de mindenképpen színesebbé teszi Buda amúgy is színes történelmét, amelyben bőven akad átélnivaló.

Az 1255-ös oklevélben kimondják, hogy az új főváros Buda,

amelybe az Árpád-házi IV. Béla király szász és magyar polgárokat telepített be. Hogy az új település rangját emelje, a királyi udvart is Budára költöztette, amellyel dinamikus fejlődésnek indult a terület.

I. (Nagy) Lajos király legyőzi a török sereget, az uralkodó balkáni hadjárata során. Lajos a magyar történelem egyik legkiválóbb királya volt Forrás: Wikimedia Commons

A főváros a 14. században kapcsolódott be a világkereskedelembe, amellyel párhuzamosan megindult a gazdasági felemelkedés is. Nagy Lajos király 1389-ben alapította meg az első egyetemet. A várépítés Luxemburgi Zsigmond cseh és magyar király, egyben német-római császár 1437-ig tartó uralkodása alatt folytatódott.

Úgy alakították át, hogy sikeresen álljon ellen egy török hódításnak.

Gyakorlatilag egy erődrendszer született. Három-négy kilométeres hosszúságban kapukat, kaputornyokat, várfalakat emeltek.

Buda és Pest a XVI. században Forrás: Wikipédia

Végh András régész budai várat bemutató írása szerint a középkor végén Buda lakossága - a királyi udvarral együtt becslések szerint körülbelül 13 500 fő volt, amivel a Magyar Királyság legnépesebb városának számított.

A szomszédos Pest és Óbuda városokkal, valamint Felhévíz és Szentfalva mezővárosokkal együtt alkotott agglomerációban összesen több, mint 20 ezer ember élt"

– írta.

Keresztény vagy muszlim legyen a világ?

Az Oszmán Birodalomnak 1456-ban nem sikerült bevennie Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot. Ez a győzelem, amelyet a középkori keresztény világ déli kapujánál aratott Hunyadi János és Kapisztrán serege, hozzájárult ahhoz, hogy

több mint fél évszázadon át Budán sem vetették meg a lábukat.

Dugovics Titusz - aki valójában nem létezett, csak a XIX. században kitalált mítikus alak - hősi halála. A július 21-i rohamot sikeresen visszaverték a védők Forrás: Wikimedia Commons

A nándorfehérvári diadal vezéralakjának, Hunyadi Jánosnak a fia, Hunyadi Mátyás, reneszánsz uralkodónk szépítette, díszítette a várat, az

európai reneszánsz egyik központjává tette Budát.

Könyvtárat és csillagvizsgálót rendezett be a Budai Palotában.

Két történelemtanár segítette a munkákat. Törekedtünk a történelmi hűség megtartására, bár az, hogy mennyire tudtuk pontosan és hitelesen ábrázolni akár a körülöttünk lévő környezetet, akár az eseményeket, amiket bemutatunk, az nagyban függött attól, hogy mekkora forrásmennyiség állt rendelkezésünkre, tehát nyilván az 1200-as évekből ezt kisebb százalékban tudtuk megvalósítani, mint mondjuk 1945-ből"

– mondta Kurucz Márton, amikor észrevette, hogy újra visszatértem és lehet velem beszélgetni.

Verőfényes nyári nap van a XXI. századi hétfő délutánon. Hallgatom túravezetőm szavait, és azon gondolkozom, hogy a mellettem elhaladó turisták talán nem is sejtik, hányszor folyt élet-halál harc e kőfalak között, ahol egyre feljebb lépkedünk. A célunk a Sándor-palota, amely ma a köztársági elnök rezidenciája.

Egy újabb megállónál ismét több évszázadot repülök az időben.

A 16. században vagyok. Újra hallom a hangot, amely segít átélni a magyar történelem egyik legsötétebb, legvéresebb korszakát.

A magyar királyi hatalom meggyengülése után az ország három részre szakadt.

A mohácsi csatatér egy 19. századi romantikus festményen Forrás: Wikimedia Commons

A döntő csatát Mohácsnál vívták 1526. augusztus 29-én, amelyben nem csak II. Lajos királyt, hanem az ország egy részét is elveszítette a magyarság. Megnyílt az út Buda felé.

Magyarországon ezzel ért véget a középkor.

A kora újkorba az Oszmán Birodalom katonái kísérték át a fővárost, ahova a török haderő ellenállás nélkül vonult be, aztán kirabolta és felégette maga mögött a várost.

Tízezreket hurcoltak magukkal, amikor elhagyták Budát.

Budát a XVI. százaban az Oszmán Birodalom támadta Forrás: VR Tours

A következő időszakban Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János küzdött meg egymással azért, hogy király lehessen. Az ármányokkal, csatákkal, sikerekkel és kudarcokkal teli történet közben

az Oszmán Birodalom csapatai kétszer is ostromolták Budát.

A török csapásoktól terhelt Ferdinánd 1538-ban egyezséget kötött Szapolyai Jánossal. Ebben az állt, hogyha Ferdinánd felszabadítja a török elnyomás alól Magyarországot, Szapolyai János lemond utódai nevében a hatalomról.

Szapolyai halála után a budai várat özvegye, Izabella védte.

A várat hatalmas túlerő támadta meg,

amikor Szulejmán szultán, a Habsburgokat tekintve fenyegetőbb ellenfelének, Buda várának felszabadításáért indult.

Buda ostroma, 1541 Forrás: Wikipedia

Le kell vennem a szemüveget, hogy fellélegezzek a békés budai légkörben. Még süt a nap, de lassan leereszkedik a látóhatár mögé. Közben tudom, hogy a szemüvegben éppen most halnak meg a magyar várvédők Budáért, a hazáért. Történész-újságíróként jól tudom, mi jön. Odaát 1541. augusztus 29-e van.

Buda elesett.

A következő napon a törökök kidobálták a Boldogasszony templomából a harangokat. Az oltárképeket leszaggatták. Szent István király állószobrát ledöntötték. Az aranyozott és képekkel ékesített oltárokat kiszórták a templom elé, s kiszórták a márványból és fából faragott angyalszobrokat és a misekönyveket is. Az orgona is elpusztult. A cinsípokat két szekér vitte el a tábori golyóöntőknek"

- írta Gárdonyi Géza az Egri csillagokban.

A 3D-ben megalkotott jelenetet egyébként gyerekek is végignézhetik, nem véres, nem horrorisztikus, csak éppen olyan, mint a valóság, ezért nehéz végignézni. Nagy levegőt veszek, és újra visszatérek, hiszen tudom, hogy hosszú évek után sem halt meg a remény, hogy egyszer dicsőséges napok jönnek.

Végül 150 évbe telt, mire a budai Vár újra magyar kézre került.

Buda 1686-os ostroma (Frans Geffels egykorú festménye) Forrás: Wikimedia Commons

Ismét a vár szélén állok, de ezúttal nem a magyar várvédők között. Jobbra nézek. Egy katona megtölti a fegyverét, mögötte turbános törökök, a vár tetején félhold.

1686-ot írunk. A Pápa kezdeményezésére alakított Szent Liga azt a célt tűzi ki, hogy felszabadítsa a török elnyomás alól Európát. Az egyesített keresztény haderők 3 hónapja ostromolják a várat. Miközben a török erősítés lassan körülveszi a keresztény csapatokat, a Szent Liga egy utolsó, elszánt támadásba lendül, ekkor csatlakozunk hozzájuk"

– mondja a narrátor, miközben látom, hogy összeomlik a közeli kőtorony, mert eltalálta egy ágyúgolyó, aztán jobbra fordulok, és látom, hogy a hatalmas török lovasság elindul felém. Eszembe jut a turista. A vár peremén állok, alattam a mély', ők közelednek, de én nem mozdulok. Emlékeztetem magam, hogy szellem vagyok, nem látnak, nem történhet velem semmi. Nem veszem le a szemüveget, akkor sem, amikor közvetlenül mellettem vágtat el egy török lovas. Nem veszem le, mert hallani akarom, amikor a magyar csapat ujjongása egészen a várig hallatszik.

Győztünk! A XVII. század végére Magyarország felszabadult az elnyomás alól, Budán is új élet kezdődött.

Az 1800-as évek után lévő jeleneteinknél, amelyek nagyjából a program felét teszik ki, a körülöttünk lévő statikus környezetet az akkori viszonyok 99 százalékban tudtuk rekonstruálni"

- teszi hozzá túravezetőm, feltehetően csodálkozó tekintetem láttán.

Habsburg vagy magyar?

Amikor Mária Terézia került hatalomra, úgy látta, hogy a magyar fővárosra is ráférne a fejlesztés. 1745 és 1771 közötti építkezései szebbé, pompásabbá tették a várat, amelybe sok németajkú költözött.

Mária Terézia (Martin van Meytens festménye) Forrás: Wikimedia Commons

Amíg újabb állomás felé tartunk, az egyik fülemben benne marad a fülhallgató, éppen azt hallgatom, hogy a királynő halála után az 1790-es években meginduló jakobinus mozgalom a francia forradalom szellemében társadalmi változásokat sürgetett, amelyre a Habsburgok véres megtorlással válaszoltak.

A Várnegyed Buda felé néző lábánál elterülő Vérmezőn fejezték le a mozgalom vezetőit, a terület erről kapta a nevét.

A 19. század egyébként nagy változásokat hozott. A Nyugat-Európához képest például műveltségében némileg elmaradott magyar társadalom gyors felzárkózásba kezdett. Felértünk Savoyai Jenő herceg lovasszobrához. Megint ugrok az időben, hogy átéljem Buda 1849-es ostromát, amely az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseménye volt.

VR Tour a Budai Várban Fotó: Hirling Bálint - Origo

A szemüvegben már leszállt az éj. A fegyverek torkolattüzének fényei fel-felvillannak a látóhatáron. A kastélyt ekkor az osztrák Hentzi tábornok védte, a felszabadító magyar seregeket pedig Görgey Artúr vezette. Mivel a pesti oldalon nem volt egyetlen hadi célpont sem, Görgey felszólította az osztrák tábornokot, hogy ne lövesse Pestet.

Ennek ellenére a bosszútól fűtött Hentzi rendre erős tűz alá vetette a Duna túlpartját, mire a magyar katonák ágyútűzzel válaszoltak.

A nemzeti függetlenség szimbólumának tekintett Királyi Palota ostromára 1849 májusában került sor, amikor

Görgey Artúr sikeresen felszabadította Budát.

Eközben a Habsburg uralkodó már tárgyalt Miklós orosz cárral, akinek a segítségét kérte a szabadságharc leveréséhez. 1849. augusztus 13-án, a Budát felszabadító Görgey Artúr vezetésével a magyar haderő az oroszok előtt feltétel nélkül letette a fegyvert.

Béke vagy háború?

Úgy döntöttem, Haynau katonai diktatúráját átugrom és egyenesen a kiegyezés évében landolok, de ehhez el kell jutnom a Sándor Palotáig, amely a század elején épült klasszicista stílusban, tehát már itt állt,

amikor Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták.

A Sándor-palota a XIX. századi jelenetben Forrás: VR Tours

A tömegben találom magam. XIX. századi nemesi öltözékben lévő hölgyek és urak vesznek körül, akik láthatóan várnak valamire. Hamar kitalálom, hogy a királyi pár látogatásának vagyok a szemtanúja. Sisi és Ferenc József birodalmi pompába öltözött hintója elhalad előttünk, a férfiak megemelik a kalapjukat, a nők integetnek, éltetik a királyt.

Sissi, vagyis Erzsébet magyar királyné és Ferenc József osztrák császár és magyar király AFP

Boldog békeidőknek az 1867-ben létrejött Osztrák-Magyar Monarchia korszakát szokták emlegetni. Azt a kort, amikor elindult a gazdasági, politikai konszolidáció. 1873-ban egyesítették a mai fővárosunk három városrészét, Budát, Pestet és Óbudát, így

megszületett az egyesült, modern, prosperáló Budapest.

A lakosság száma dinamikusan növekedett.

Elindulunk az utolsó előtti állomásra, oda, ahonnan rálátni a Lánchídra. Közben hallgatom, hogy az első világháborús borzalmak után a két világháború között jórészt ismét csend és nyugalom uralkodott a budai Várban, aztán kitört a második világháború, ahova 1941-ben Magyarország is belépett. Félve emelem fel a VR szemüveget.

Elszürkült az ég. Egy tank közeledik a hídon Pest felől.

Jelenet 1945-ből Forrás: VR Tours

„1945. január 18-at írunk. A második világháború végéhez, ezzel Budapest ostromának utolsó heteihez közeledünk. Németország és a Tengelyhatalmak vereséget szenvedtek Oroszországban, Franciaországban, Észak-Afrikában és Ázsiában. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetésével erőt szervező Szövetségesek győzelme elkerülhetetlennek látszik.

Hitler Budapestet feladhatatlan erődként jelöli meg, amit utolsó csepp vérükig védenie kell katonáinak.

Az utcáról utcára előre nyomuló szovjet csapatok és a folyamatosan hátráló németek összecsapásai nyomán 800 000 civil reked az ostrom alatt álló Budapesten. A két hatalom ütközése értelmetlen vérontásba torkollott. A kortársaknál a sztálingrádi csatához hasonlított pusztítás

közel 80 000 civil halálához vezetett.

1945. Magyarország, Budapest I., budai Vár Szentháromság tér, a Szentháromság-szobor mögött a Pénzügyminisztérium lerombolt épülete Forrás: Fortepan/SCHERMANN ÁKOS

Megmaradt csapatainak összevonása érdekében a németek a budai hegyekbe húzódnak vissza. Visszavonulásuk során az összes hidat felrobbantották, kivéve egyet, a Lánchidat. Épp a megfelelő pillanatra várnak" - hallom és ebben a pillanatban olyat látok, amiről sohasem gondoltam, hogy valaha látni fogom.

Felrobban a Lánchíd. A darabjai pedig ezerfelé szóródnak.

1945. Magyarország, Budapest I. a lerombolt Széchenyi Lánchíd az Alagút tetejéről nézve. Forrás: Fortepan/GLÁZER ATTILA

Mindezt a szemem láttára. Már nem jöhet át rajta senki. Csendben leemelem a szemüvegem, amely mögül előbukkan az igazi, a XXI. századi forgalommal és elámulok. Az időutazás tényleg működik.

Utunk végén még vár ránk egy jelenet. Korban a legközelebbi, így talán a legvalóságosabb is. 1956-ban a magyar fiatalok forradalmat robbantottak ki a sztálinista diktatúra ellen, amely

a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

1952. Magyarország, Budapest I. Clark Ádám tér az újjáépített Széchenyi Lánchíddal. Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr

Amikor a Clark Ádám téren a buszmegállónál ismét elmerülök Buda múltjában, már a kommunista rezsim megtörésére irányuló 1956-os forradalom és szabadságharc közepén járunk. Három nappal korábban volt október 23-a,

amikor a magyar lakosság jelentős része csatlakozott a fiatal egyetemisták békés demonstrációhoz.

A sztálinista terror és szovjet megszállás elleni tiltakozás

egy szempillantás alatt változott izzó szabadságharccá, amely aztán fegyveres ellenállássá hevült.

Kádár a hatalmát az 1956-os szabadságharc ellenforradalommá minősítésével próbálta legitimálni Forrás: Origo

A kezdetben kivonulást színlelő orosz csapatok néhány nappal később a második világháború óta nem látott katonai megszálló erővel tértek vissza a forradalom leverése érdekében.

A felkelők hősiessége ellenére a szabadságharcot néhány hét alatt az elsöprő szovjet túlerő felőrölte.

Amikor a szovjet tank befordul az utcába, már én is azon gondolkozom, hogy futni kellene a fiatalokból álló tömeggel. Aztán eszembe jut, hogy csak egy szellem vagyok, aki ugyan lát és hall, de másra nem képes.

Eldördül a tank, és én füstszagot érzek.

Gyorsan lekapom a szemüveget, hogy körbenézzek. Semmit sem látok, ami égne az én világomban. A szag még marad kicsit, majd hirtelen elillan.