A félszemű kuruc generális, aki kidobta a müezzint a minaretből

1683 után a törökök sorozatos vereséget szenvedtek a keresztény seregektől, és elveszítették magyarországi hódításaikat

Háromszáztíz éve, 1709. szeptember 26-án a Tarnaörs melletti kuruc táborban érte utol a halál a magyar történelem egyik legtehetségesebb és legsikeresebb hadvezérét, Bottyán Jánost. A változatos és kalandos életúttal rendelkező tábornok kiemelkedő hadvezéri tehetségét még ellenségei is respektálták, a néphagyományban pedig a szegények támogatójaként és védelmezőjeként maradt fenn az emlékezete, a fél szeme miatt csak Vak Bottyánként emlegetett legendás hősnek. Holttestét a gyöngyösi ferences templomban helyezték örök nyugalomra, de mivel a sírját nem jelölték meg, mind a mai napig nem tudni, hogy valójában hol lehet Rákóczi fejedelem leghíresebb tábornokának nyughelye.

„Most hozták a hírt, szegény Bottyán vak sógor tegnap nyolc óra tájban béhúnyta másik szemét is."
(Bercsényi Miklós kuruc főgenerális Bottyán János haláláról)

A jezsuiták lovászaként kezdte a híres kuruc hadvezér

A Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére, Bottyán János a legnagyobb valószínűség szerint 1643 körül születhetett Esztergomban, egy elszegényedett protestáns kisnemesi család sarjaként Az ifjú Bottyán az 1650-es években

a nagyszombati jezsuiták vágsellyei birtokára szegődött el lovásznak,

akik hatására áttért a katolikus hitre. A „hitehagyás" miatt apja kitagadta, ám amikor 1669-ben nőül vette Jósa Pál özvegyét, egy csapásra vagyonos emberré vált.

Vak Bottyán a magyar hadtörténet egyik legsikeresebb és leghíresebb hadvezérének számít Forrás: Wikimedia Commons-Dörner Tivadar

A magyar hódoltsági terület ellen vezetett utolsó nagy oszmán offenzíva, Köprülü Ahmed nagyvezír 1663-ban elkezdett hadjárata idején török kézre került Érsekújvár, és ezzel Vágsellye az észak-magyarországi végvári vonal egyik fontos erődítményévé vált.

Érsekújvár ostroma egykorú rézmetszeten Forrás: Wikimedia Commons

Az ifjú Bottyán János a felújult török fenyegetés hatására állt be a végvári vitézek közé.

Kiváló képességei miatt 1676-ban a vágsellyei lovasság zászlótartója lett, és kinevezték udvarbírónak. A török helyőrségek ellen vezetett portyák során Bottyán János bátorságával, kezdeményezőkészségével, és kiváló taktikai érzékével kitűnt a társai közül, ami miatt hadnaggyá léptették elő.

Bottyán János császári zsoldban kezdte meg katonai karrierjét a törökök ellen vívott 17. századi harcokban Forrás: War History

Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban Bécs ellen vezetett nagyszabású hadjárata az egyesített keresztény hadak ellentámadása miatt, a Khalenberg melletti síkon szeptember 12-én lezajlott ütközetben csúfos kudarcba fulladt.

Kara Musztafa volt a birodalom utolsó nagy formátumú nagyvezíre, ám kudarcot valott Bécs alatt, 1683-ban Forrás: Wikimedia Commons

A szultáni had Bécs alatti vereségével kezdődött el a 17. század végi nagy visszafoglaló háború, Magyarország és a balkáni területek felszabadítására.

Bottyán hadnagy 1685-ben Lotaringiai Károly herceg hadseregében szolgálva vett részt Érsekújvár visszavívásában. A későbbi kuruc tábornok egyik legvakmerőbb tette is ehhez az ostromhoz fűződik.

Jobbágynak öltözve lopózott fel a minaretbe

A virtus, és az életveszélyes egyéni akciók sohasem álltak távol a magyar végvári vitézek szellemiségétől. Lotaringiai Károly herceg serege

1685. június 11-én kezdte el a 6000 fős török helyőrséggel védett felvidéki erősség, Érsekújvár ostromát.

Lotaringiai Károly herceg hervadhatatlan érdemeket szerzett Magyarország felszabadításában Forrás: Wikimedia Commons

A vakmerő vállalkozásai miatt ekkorra már komoly hírnevet szerzett Bottyán hadnagy a táborban fogadást kötött társaival, hogy belopózik a törökök megszállta városba, és „kitekeri a nyakát" a főtéren álló mecset sejkjének, aki a „hitetlen gyaurok" elleni fanatikus ellenállásra buzdította az oszmán harcosokat.

Bottyán János parasztgúnyát öltött, és belopózott a városba,

ahol az ostrom ellenére éppen piacnapot tartottak.

Érsekújvár 1685-ös ostroma, egykorú rézmetszeten Forrás: Wikimedia Commons

Amikor délben a müezzin felment a minaret erkélyére, hogy imára hívja az „igazhitű muszlimokat", a tömegben elvegyült, jobbágynak öltözött Bottyán utána osont, majd a mélybe taszította az éneklést éppen hogy csak elkezdett müezzint.

A minaretből kidobott „szent ember" halála miatt hatalmas zűrzavar tört ki a főtéren,

Bottyán János pedig ezt kihasználva, futva igyekezett a várkapu felé, nyomában egy szakasz török katonával. Amikor a kapuhoz ért, egy janicsár állta el az útját, fenyegetően ütésre emelve görbe kardját.

Vonuló janicsárok Forrás: Origo

A vakmerő Bottyán azonban nem rémült meg a janicsár látványától,

hanem hirtelen előrántotta a lajbijába rejtett kovás pisztolyát, és lepuffantotta a rátámadó törököt, majd kiszaladt a kapun. Az utána rohanó, hangosan kiáltozó és bosszúra szomjas török katonákat a várfal mellett elrejtőzött magyar vitézek mind az utolsó szálig levágták.

1683 után a törökök sorozatos vereséget szenvedtek a keresztény seregektől, és elveszítették magyarországi hódításaikat Forrás: Wikimedia Commons

Az „érsekújvári csíny" még tovább erősítette Bottyán János rendkívüli bátorságának nimbuszát.

Elkedvenítette a császári csapatok magyarországi garázdálkodása

Bottyán János Esztergomnak a párkányi csata során történt 1683-as visszafoglalásában is kitüntette magát, amiért főhadnagyi rangban a városi lovasság parancsnokává nevezték ki.

Amikor Sejtán Ibrahim budai beglerbég 1685-ben megpróbálta visszaszerezni a félhold számára a Duna partján fekvő stratégiai fontosságú várost, Bottyán János hervadhatatlan érdemeket szerzett az oszmán ostromlók visszaverésében, majd 1686-ban Buda világtörténelmi jelentőségű visszavívásában is részt vett.

Buda 1686-os ostroma Frans Geffels egykorú festményén Forrás: Wikimedia Commons

I. Lipót császár 1692-ben a török elleni hadjáratban szerzett érdemei miatt ezredessé léptette elő,

valamint egy ezred tulajdonosává tette az ekkor már messze földön híres magyar hadvezért.

A híres törökverő hadvezér, Bádeni Lajos őrgróf rézmetszésű portréja Forrás: Wikimedia Commons

Az 1690-es évek első felében a legendás törökverő, Bádeni Lajos őrgróf seregében hadakozott az elvesztett hódítások visszaszerzésért küzdő oszmánokkal.

I. Lipót császár ezredessé léptette elő, és ezredtulajdonossá tette Bottyán Jánost, hősiességének elismeréseként Forrás: Wikimedia Commons

Az egyik súlyos összecsapásban megvakult a fél szemére, ezért kezdték el Vak Bottyánként is emlegetni

a nagyhírű magyar ezredparancsnokot. 1697-ben Savoyai Jenő herceg főparancsnoksága alatt szolgált, aki a 17. századi törökellenes háborúk egyik legnagyobb és legvéresebb ütközetében, a zentai csatában végzetes csapást mért II. Musztafa szultán Magyarország visszafoglalására felvonult oszmán seregére.

Az 1697-ben lezajlott zentai csata volt a visszafoglaló háborúk egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete Forrás: Wikimedia Commons

Vak Bottyán vitézségével a főparancsnok, Jenő herceg őszinte elismerését is kivívta.

A zentai győztes, Savoyai Jenő herceg nagyrabecsülését is kivívta a tehetséges és bátor magyar parancsnok Forrás: Wikimedia Commons

A törökellenes háborút lezáró 1699-es karlócai békekötése után Bottyán János - a Magyarországon berendezkedő császári katonaság és adminisztráció túlkapásaitól elkedvetlenedve - visszavonult esztergomi birtokára.

Párbaj után, Rákóczi oldalán

1701 decemberében, miután a spanyol örökösödési háborúban Bottyán Jánost ezredével együtt a Rajna mellé vezényelték a franciák ellen, a száműzött Rákóczival való konspirációval gyanúsították meg, de a vádakat nem tudták rábizonyítani.

II. Rákóczi Ferenc 1703-ban bontott zászlót a Habsburg-ellenes szabadságharcban Forrás: Pinterest

1703-ban, amikor II. Rákóczi Ferenc, a „nagyságos vezérlő fejedelem" zászlót bontott, és szabadságharcot hirdetett az önkényeskedő Habsburg-hatalom ellen, Bottyán János ezredét Schlik császári tábornok csapataival együtt sietősen a Felvidékre vezényelték, ahol Zólyomban szállásolta be egységét.

Vak Bottyán soha sem tért le Rákóczinak fogadott hűségétől Forrás: Wikimedia Commons

Amikor Bercsényi Miklós kuruc serege a város alá érkezett, az ekkor még császárpárti Vak Bottyán kiüzent a fővezérnek, hogy párbajra hívja ki a legvitézebb katonáját.

A 23 éves Ocskay László brigadérossal vívott párharcban mindkét férfi súlyosan megsebesült.

Miután egyik éjjel Forgách Simon a katonáival együtt megszökött a várból, a magára maradt Vak Bottyán alkudozásba kezdett Bercsényi Miklóssal, a város átadásáról.

Bercsényi Miklós gróf, kuruc fővezér Forrás: Wikimedia Commons

A tárgyalások eredményeként 1703 decemberében feladta Zólyomot, és átállt Rákóczi pártjára. A fejedelem december 10-én írta alá Vak Bottyán tábornoki kinevezését, és még abban a hónapban megtette a dunántúli kuruc seregek főparancsnokának.

II. Rákóczi Ferenc tábornokká, majd a Dunántúl kormányzójává nevezte ki vak Bottyánt Forrás: YouTube

A párbajban szerzett sérüléseiből odahaza, Esztergomban lábadozó Bottyán Jánost azonban a városparancsnok, Kuckländer császári kapitány elfogatta,

majd a vasba vert magyar hadvezért egy Dunán horgonyzó naszádra hurcoltatta,

hogy Bécsbe vigyék, és árulás vádjával haditörvényszék elé állítsák.

Bottyán János császári katonaként állt Rákóczi mellé, a magyar szabadság ügyéért Forrás: Wikimedia Commons

A Bécs felé tartó hajón azonban Vak Bottyán hűséges emberei, akik hírt kaptak vezérük letartóztatásáról, Nyergesújfalu térségében rajta ütöttek,

és kiszabadították parancsnokukat.

A sikeresen kiszabadított Vak Bottyán azonnal Rákóczi vinnyei táborába sietett, ahol megerősítette a fejedelemnek fogadott, töretlenül fennálló hűségét.

Ostromló vezérként tért vissza fiatalkori "hadicsínyének" helyszínére

Az 1704 és 1706 között zajló hadjáratokban Vak Bottyán ismételten bebizonyította páratlan hadvezéri képességeit. 1704. november 16-án sikeresen bevette fiatalkori „hadicsínyének" színhelyét Érsekújvárt, majd december 26-án a nagyszombati ütközetben mért csapást a császári haderőre.

Vak Bottyán sikeres ostrom után bevette Érsekújvárt Forrás: Pinterest

A rákövetkező évben seregeivel betört a császári fennhatóság alatt álló Morvaországba, és a nagy rémületet kiváltó portyáról gazdag hadizsákmánnyal érkezett haza.

Kuruc-labanc összecsapás a Rákóczi-szabadságharc idejéből Forrás: Pinterest

A Duna-Tisza-közéről 1705 decemberében elindított hadjáratával - egyik győzelmet a másik után aratva-, kiszorította a „labancokat" vagyis az osztrákokat a Dunántúlról, Szentgotthárdnál pedig súlyos vereséget mért Heister tábornagy császári csapataira. Vak Bottyán kuruc serege 1706. augusztus 3-án elfoglalta Esztergomot, ami különös elégtételt jelenthetett a főparancsnok számára.

Esztergom látképe. Itt született Vak Bottyán, itt esett fogságba, majd hadvezérként elfoglalta a császáriaktól Forrás: Wikimedia Commons

1707-ben a Dunántúl kuruc kormányzójaként sikeresen megvédte a gondjaira bízott országrészt a jelentős túlerőben lévő császári csapatok valamennyi offenzív kísérletével szemben. A magyar tábornok katonai zsenialitását még az ellenség is kénytelen volt elismerni.

A Rákóczi által vezetett kuruc főseregre 1707-ben súlyos vereséget mért Siegbert Heister tábornagy is elismerte Vak Bottyán katonai tehetségét Forrás: Wikimedia Commons

1708-ban visszaverte a Vág-vidék elfoglalására indított osztrák támadást,

a császári csapatok parancsnokát, Max von Starhemberg altábornagyot pedig – súlyos szégyenszemre - Vak Bottyán portyázói egy október 8-i rajtaütés során foglyul ejtették.

Kuruc lovas (Rugendas mezzotintója) Forrás: Wikimedia Commons

Bottyán generális az értékes foglyot - őrizet alatt - Rákóczi fejedelem táborába küldte. A Rákóczi-szabadságharc legnagyobb ütközete, a kurucok számára katasztrofális vereséggel végződött 1708. augusztus 3.-i trencséni csata után

gyors eróziónak indult a fejedelmi sereg, és egyre több magyar egység állt át a császáriak oldalára.

Bottyán János sohasem vált hűtlenné Rákóczihoz Forrás: Wikimedia Commons

Bottyán János azonban végig hű maradt Rákóczinak tett esküjéhez, és a kibontakozó súlyos válság idején sem hagyta cserben a fejedelmet.

A gyöngyösi ferences tempomban nyugszik, de senki sem tudja, hogy hol

1709 augusztusában még részt vett a Gyöngyösön megtartott megyegyűlésen, de alig egy hónappal később, 1709. szeptember 26-án a Tarnaörs melletti táborában váratlanul meghalt.

Halálát sokan összefüggésbe hozzák az ekkor dühöngő pestisjárvánnyal, de a legnagyobb valószínűség szerint nem a „fekete halál",

hanem agyhártyagyulladás végzett a kurucok legkiválóbb tábornokával.

Bottyán János 1709 szeptember 26-án halt meg a táborában Forrás: Alchetron

Bottyán Jánost 1709 októberének első napjaiban fényes külsőségek mellett, hadi és díszlobogók tengerében, dobpergés valamint díszlövések közben helyezték örök nyugalomra a gyöngyösi ferences templom kriptájában.

Sírhelyét nem jelölték meg, azt titokként őrizték a barátok.

A gyöngyösi ferences templom homlokzata, ahol Vak Bottyánt eltemették Forrás: Wikimedia Commons

Az idő múlásával így a feledés homályába merült a magyar történelem egyik leghíresebb személyiségének és legsikeresebb hadvezérének nyughelye.

II. Rákóczi Ferenc 1712-ből származó Mányoki Ádám festette portréja Forrás: Wikimedia Commons

II. Rákócz Ferenc, a törökországi emigrációba kényszerült fejedelem ezt írta egykori, kedvelt hadvezéréről: „Nem volt sem jó származású, sem művelt ember, ezért igen nyers volt, de józan, éber, szorgalmas. Szerette a népet, és az is rendkívül szerette őt, mert katonáit szigorú fegyelemben tartotta, de mindenkor igazságot szolgáltatott nekik, amikor igazuk volt."