Szándékosan építették az ősi inka romvárost az Andok törésvonalaira

Az ősi inka város, Machu Picchu magasba nyúló meredek hegycsúcsokra épült

Szándékosan építették az Andok törésvonalaira a inkák a 2450 méter magasan egy alig megközelíthető hegynyergen elterülő városukat, a világhírű Machu Picchut - véli egy brazil kutató, aki az Amerikai Geológiai Társaság Phoenixban zajló éves találkozóján mutatta be georégészeti elemzését a térségről.

A Machu Picchu alatt keresztezik egymást a törésvonalak

"Nem véletlen a Machu Picchu elhelyezkedése. Lehetetlen lett volna ilyen települést építeni magasan a hegyekben, ha nem lettek volna törések a talajban" - idézte Rualdo Menegatot, a Rio Grande do Sul Szövetségi Egyetem geológusát az EurekAlert tudományos hírportál.

Az inka város elhelyezkedése, illetve az, hogy miért építették az inkák szentélyüket ilyen megközelíthetetlen helyen, régóta foglakoztatja a tudósokat.

A Machu Picchu Peru legjelentősebb turisztikai látnivalója Forrás: Cris Bouroncle/AFP/Getty Images

Menegat műholdfelvételek és a térségben folytatott mérések alapján feltérképezte az UNESCO világörökségi helyszíne alatti egymást keresztező törések és vetődések sűrű hálózatát. Elemzése szerint ezek a törések és vetődések igen változatosak méreteikben, vannak kicsiny látható törések az egyes kőzetekben és 175 kilométer hosszú törésvonalak, amelyek meghatározzák a térség folyóvölgyeinek tájolódását.

A törésvonalakra tájolták a templomokat és épületeket

Menegat kimutatta, hogy ezek a vetődések és törések számos elrendezésben előfordulnak, egyesek összhangban vannak azokkal a nagy törésvonal-övezetekkel, amelyek felemelték az Andok középső hegységeit az elmúlt nyolcmillió évben.

Az Andok magasba nyúló hegyormai Forrás: Miguel Vieira

Mivel ezek a törésvonalak északkelet-délnyugati irányúak, mások északnyugat-délkeleti irányúak, együtt egy x alakot alkotnak, amikor a Matchu Picchu alatt keresztezik egymást.

Inka kőépítmény a Machu Picchunál Forrás: flickr.com

Menegat térképe azt jelzi, hogy a szentély városi szektorait és a körülötte lévő mezőgazdasági területeket, csakúgy mint az egyes épületeket és lépcsőket ezen nagy törésvonalak mentére tájolták.

Cusco látképe a repülőgép ablakából Forrás: imagebroker/Alamy

Más ősi inka városok, köztük Ollantaytamba, Pisac, és Cusco szintén a törésvonalak kereszteződésén terülnek el.

"Mindegyik pontosan kifejezi az adott térség geológiai törésvonalainak fő irányait" - magyarázta.

A víz egyenesen odafolyt a városhoz

A Matchu Picchunál lévő törésvonalhálózat számos hasznot hozott az inkáknak. "A térség törésvonalai az olvadékvizet és az esővizet egyenesen a városhoz folyatták. Az, hogy ilyen nagy magasságban hegygerincre építették a szenthelyet, szintén előnyös volt, mivel így el lehetett szigetelni a lavináktól és földcsuszamlásoktól" - magyarázta a kutató.

Az ősi inka város, Machu Picchu magasba nyúló meredek hegycsúcsokra épült Forrás: skeeze/Pixabay

A törésvonalak segítették a térségre jellemző intenzív esőzés csapadékának az elvezetését.

"A szentélyépítés erőfeszítéseinek kétharmadát a föld alatti vízelnyelők kialakítása vitte el. A már létező törések segítették ezt a folyamatot, és azt is, hogy ilyen csodálatos állapotban megőrződött a Machu Picchu.

(Forrás: MTI)