Megmagyarázhatatlan okból halhatott ki a Tudor-dinasztia fiúörökös nélkül

Az átok a fiú örökösöket sújtotta

Hiába próbálta fenntartani vérvonalát a Tudor-ház leghíresebb királya, VIII. Henrik. Egy életképes fiú örökös érdekében hat nőt vett feleségül, a válások legitimálása miatt elszakadt Rómától és megalapította az anglikán egyházat. Bár első hitvese hatszor is teherbe esett, csak egyetlen lánynak adott életet. Második feleségének szintén csak egy lánya maradt életben, míg a harmadik házastársától született várva várt fiú örökös 15 éves korában elhunyt. A halála után trónra lépő I. Erzsébet élete végéig fenntartotta magáról a „szűz királynő" képét: soha nem ment férjhez és gyermeke sem született. A véletlen vagy a szerencsétlen körülmények összjátéka lehetett ez? Vagy esetleg valamiféle Tudor-átok?

„Azt kértük, hogy az, aki elvette a fiainkat, maga is veszítse el a fiát. Azt kértük, hogy a gyilkosnak ne maradjon fiú örököse, csak leánygyermeke. Azt akartuk, hogy veszítse el a fiát, és aztán a fiúunokáját is, méghozzá mindkettőt ifjúsága virágjában."
(Philippa Gregory: A fehér hercegnő)

A fehér királyné boszorkányos praktikákkal élhetett

A középkori Anglia több mint három évtizeden át a Rózsák háborújától forrongott, amelyben a Lancaster- és a York ház vetélkedett az uralkodásért. A Plantagenet-dinasztia leszármazottaiként mindkettő oldalnak ugyanolyan jogos igénye lehetett a trónra.

A fehér és a vörös rózsa (mint a főúri pártok jelképei) összecsapásai

a koronáért folytatott harc során belső viszályokat, politikai cselszövéseket, diplomáciai félresiklásokat és furcsa házasságokat eredményeztek.

Amikor a York-házból származó, szenvedélyes és erőszakos férfi hírében álló IV. Eduárd 1461-ben legyőzte az ellenséges családból származó VI. Henriket, új uralkodóként lépett az angliai trónra.

IV. Eduárd korabeli portréja Forrás: Wikimedia Commons

A diadalittas király azonban szakított a korábbi hagyományokkal és szerelemből házasodott. A frissen megkoronázott ifjú uralkodó figyelmét az özvegy, kétgyermekes

Woodville Erzsébet vonta magára, aki titokban feleségül ment hozzá, és ezzel a királyi méltóságig emelkedett.

IV. Eduárd és Woodville Erzsébet a nagysikerű filmsorozatban Forrás: IMBD

Anglia történetének e bizonytalan és fordulópontot jelentő időszakában a magát Meluzinától,

az alakváltó vízi nimfától származtató királynő közrejátszott több fontos, végül furcsán alakuló esemény kapcsán.

Philippa Gregory elismert történész és író szerint ez felveti a lehetőségét annak, hogy talán "emberfeletti, korabeli szavakkal élve boszorkányos praktikákkal" is bírt, amely alapjaiban változtathatta meg a történelem alakulását.

Meluzina istennőnek tulajdonította „erejét"

A királyné nem mindennapi gondolkodását édesanyjától, Jacquettától örökölte, akit férje, Erzsébet édesapja, Richard Woodville vezetett be a tudomány és alkímia rejtelmes világába.

A varázslat, az ima egyenlő azzal, hogy az ember tudatában van a vágyainak

– írja Philippa Gregory, történész "A folyók asszonya" című könyvében, utalva arra, hogy mennyire babonásak, és hiszékenyek voltak a középkorban élő emberek, komolyan véve a jóslatokat, egy átkot vagy rosszindulatú kívánságot.

IV. Eduárd felvállalta az érzéseit, amikor a királynőjévé tette Erzsébetet Forrás: IMBD

Tény, hogy akkoriban ha egy csak gyakran gyerekszülési eszköznek tekintett nő meghódította egy férfi szívét, azt már hajlamosak voltak az emberek a varázslat vagy boszorkányság számlájára írni.

Woodville Erzsébet azonban néhány történelmi feljegyzés szerint számos, más jellegű mágiát is gyakorolhatott,

de az is lehet, csak előre látott dolgokat élénk képzelőerejének és az összefüggések kitűnő megértésének köszönhetően.

Erzsébet termékeny és odaadó felesége volt Eduárdnak, de közben különös képességekkel bírt Forrás: Wikimedia Commons

A babonás legenda szerint a családját támogató Meluzina istennő segítségével nem egyszer támogatta férje győzelmét a csatatéren, például a leereszkedő köddel, hogy a katonák ennek leple alatt tudjanak az ellenség háta mögé kerülni, vagy épp áradó folyóval, viharral és esővel.

Meluzina, a folyók istennője - tőle származtatta magát a királyné Forrás: Wikimedia Commons

A királyné máskor viszont halk éneket vélt hallani a folyó felől, és ilyenkor rendre elhunyt az egyik szerette.

A „mágiából" ráadásul kijutott tizenkettő gyermeke közül az egyiknek is, történetesen Yorki Erzsébetnek, VII. Henrik feleségének és VIII. Henrik édesanyjának.

Nyomtalanul tűntek el a hercegek a Towerből

A megmagyarázhatatlan események IV. Eduárd halálával kezdtek el megsokasodni. A trónt ugyanis egyenes ági leszármazottja, a 12 éves Eduárd örökölte volna, aki mellett a király korábbi kérésének megfelelően annak öccse, Richárd lett a gyám.

A becsvágyó fivér azonban mindennél jobban vágyott a koronára,

ezért a fiút „biztonsága érdekében" és annak testvérét, Richardot az uralkodói szálláshelyként is funkcionáló londoni Towerbe kísérte, miközben fondorlatos terveket szőtt.

Eduárd öccse, III. Richard néven lépett trónra Forrás: Wikimedia Commons

Elérte, hogy bátyja és Erzsébet frigyét érvénytelenítsék egy korábbi házassági ajánlat miatt (ez akkoriban egyenértékű volt az eljegyzéssel), így az örökös hercegek törvénytelenné váltak.

És bár a férfi III. Richárd néven csak két évig uralkodott, közben Damoklész kardjaként a feje fölött lebegett a két fiú lehetséges trónigénye.

Nem csak őt, hanem még egy embert zavartak különösen az életben maradt hercegek:

Margaret Beaufortot, aki ekkoriban már javában szervezkedett egyetlen fia, a Franciaországba száműzött trónkövetelő Tudor Henrik érdekében.

V. Eduárd és Richard rejtélyesen eltűnt a Towerben Forrás: Wikimedia Commons

A mai napig nem lehet tudni, hogy mi történt a két kisfiúval, akiket 1483-ban a Tower falai közé zártak. Az egyik teória szerint maga III. Richárd gyilkoltatta meg őket a koronája védelmében.

Egy másik elmélet VII. Henrik érzéketlen anyját vádolja, aki dinasztikus érdekekből szabadult meg a fiúktól.

Egy harmadik elképzelés szerint viszont az évekig tartó rabság emésztette fel az őrületig a hercegeket.

„Vedd el hát gyilkosa fiát"

Bárhogy is történt, Woodville Erzsébet lelkében a fiaival együtt halt meg, és bár kívülről mosolygott, soha nem felejtette el, amit elkövettek ellene.

A legendák szerint lányával, Yorki Erzsébettel együtt átkozták meg azt, aki meggyilkoltatta a fiúkat:

és arra kérték "Meluzina istennőt", hogy álljon bosszút értük.

Woodville Erzsébet és a lánya együtt mondtak átkot? Forrás: IMBD

Azon az éjszakán, amikor anyámmal szinte megháborodtunk a gyásztól és a félelemtől, eljött hozzám Richárd nagybátyám a szent menedékbe

– mondja Yorki Erzsébet Philippa Gregory könyvében. – Azon az éjszakán anyámmal átkot írtunk egy papírlapra, csónakot hajtogattunk belőle, meggyújtottuk, azután végignéztük, amint lángra lobbanva leúszott a folyón.

Az átok a fiú örökösöket sújtotta Forrás: IMBD

A könyv szerint, amely jól ötvözi egymással a fikciót és a történelmi tényeket, az átok így szólt: „Tudd meg, hogy senki sem szolgáltat igazságot azért a rosszért, amit valaki velünk tett, ezért hozzád jövünk, fenséges anyánk, és sötét mélységeidbe vetjük eme átkot: bárki vette is el tőlünk elsőszülött fiunkat, vedd el attól az ő elsőszülött fiát!"

Elisabeth Woodville portréja: messze földön híres volt a szépségéről Forrás: Wikimedia Commons

Hozzátették: „vedd el hát gyilkosa fiát, amikor az még kisfiú, mielőtt férfivá érne, mielőtt hozzájutna az örökségéhez. És azután vedd el fiúunokáját is, és amikor őt elvetted, tudni fogjuk, hogy ez átkunk hatása, és ez a kárpótlás fiunk elvesztéséért."

Hiába várták éveken át a fiúörököst

Az átok szerint tehát a gyilkosnak először meghalt a fia, majd hamarosan a fiúunokája is, és végül csak lányai maradtak. Nézzük most ezt az angol történelemre vetítve!

Birodalmának megszilárdítása érdekében a vörös és fehér rózsát egyesítő Tudor-dinasztia első királya, VII. Henrik (az egyik feltételezett elkövető, Margaret Beaufort fia) eljegyezte első szülött fiát, Artúrt a spanyol infánsnővel, Aragóniai Katalinnal.

Yorki Erzsébet és férje, VII. Henrik fiukkal, VIII. Henrikkel és Jane Seymourral Forrás: Wikimedia Commons

A trónörökös walesi herceg 1501-ben vette feleségül Kasztíliai Izabella királynő és Aragóniai Ferdinánd király negyedik leányát Londonban,

ám a folyton betegeskedő herceg egy év múlva utód nélkül hunyt el.

A házasságot Katalin többszöri eskü alatti vallomása szerint férje gyenge egészségi állapota miatt nem tudták elhálni, így a magára maradt özvegyet feleségül vette Artúr öccse, aki a jól ismert VIII. Henrik néven lépett trónra.

VIII. Henrik és gyermekei Forrás: hu.wikipedia.org

Első közös gyermekük 1510 januárjában jött világra, de a hét hónapos kislány halva született. A vetélés után néhány héttel Katalin ismét teherbe esett és

1511-ben megszületett Henrik, aki azonban mindössze ötvenkettő napot élt.

A királyné ezután újra megfogant, mielőtt az uralkodó 1513 tavaszán a franciák ellen indult volna csatába, de októberben elvesztette a magzatát.

Aragóniai Katalin, Henrik első felesége Forrás: Wikimedia Commons

1515 májusában Katalin már ismét várandós volt és 1516. május 18-án végre egy életerős és egészséges gyermeknek adott életet, aki a Mária nevet kapta.

Ezzel újra felsejlett egy fiúörökös reménye, így a királyné 1518-ban újra teherbe esett, de november 18-án halott lányt hozott világra.

Így nézett ki I. Mária (Antonius Mor festménye, 1554) Forrás: Wikimedia Commons

A királyban ezért hamarosan megfogalmazódott a válás gondolata, amit csak tovább erősített az udvartartásában felbukkant vonzó Boleyn Anna.

A szerelem sem volt biztosíték egy egészséges fiúra

A szerelmi házasság, a Rómától való elszakadás és az erős vonzalom ellenére az utódlás kérdése továbbra is sok fejtörést okozott a királynak.

Boleyn Anna portréja. Ő sem tudott fiúörököst adni a királynak Forrás: AFP

Boleyn Anna a koronázás után hamarosan teherbe esett, és Henrik kedvenc tartózkodási helyére, a Greenwich Palotába költözött, hogy itt készüljön fel a szülésre.

A gyermek a vártnál korábban, 1533. szeptember 7-én délután jött világra.

A kislányt Erzsébetnek nevezték el; mind Anna édesanyja Elizabeth Howard, mind Henrik édesanyja, Yorki Erzsébet tiszteletére.

Születését azonban nem kísérte határtalan öröm, mivel fiút vártak.

Erzsébet egyik ritka, egész alakos portréja, (Van Der Meulen festménye) Forrás: Wikimedia Commons

Anna hamarosan újra várandós volt, ám 1534 karácsonyán elvetélt. Miután 1535 nyarán újra egymásra találtak az uralkodóval, októberre ismét gyereket várt.

A következő év januárján azonban a király leesett a lováról és a sokk miatt a királyné öt nap múlva ismét elvetélt.

VIII. Henrik világ életében imádta a lovagi játékokat, ám végül ez (is) a vesztét okozta Forrás: commons.wikimedia.org

Henrik ekkor fordult el tőle és minden idejét szeretőjével (és későbbi feleségével) Jane Seymourral töltötte. 1536. május 2-án Annát hűtlenséggel, vérfertőzéssel és felségárulás vádjával letartóztatták, majd hamarosan kivégezték.

Egyszerűen eltűnt az uralkodó Tudor-dinasztia

Az alázatos és halk szavú Jane Seymour végre megadta azt a Tudor uralkodónak, amire a legjobban vágyott.

1537. október 12-én megszületett első és egyetlen közös gyermekük, a későbbi VI. Eduárd,

de a királynő tizenkettő nappal a szülés után meghalt gyermekágyi lázban.

Henrik harmadik feleségével, Jane Seymourral és fiukkal, Eduárddal Forrás: commons.wikimedia.org

A trónörökös születését hatalmas ünnepségek követték és megtörni látszott az „átok":

felcsillant a remény, hogy a Tudor-ház férfiágon fennmaradjon.

Jane Seymourt a királynéi székben a németalföldi származású Klevei Anna követte, aki mindössze fél évig volt Henrik felesége, mivel a király nem találta elég vonzónak újdonsült nejét, így elvált tőle.

VIII. Henrik és hat felesége - Anne of Cleves (1515-57); Catherine Howard (c1520/25-52); Anne Boleyn (Anne de Boleyn Anna ou Ann Bolin et Anne Bullen) (1501/07-36); Catherine of Aragon (Catherine d'Aragon) (1485-1536); Catherine Parr (c1512-48); and Jane (Jeanne) Seymour (1508-37) ©Bianchetti/Leemage Forrás: AFP

Ötödik hitvesének a nála évtizedekkel fiatalabb, ám csak az anyagi javakat és szórakozást kedvelő Howard Katalint fogadta, akit alig két évvel a házasságkötés után hűtlenség vádjával lefejeztetett.

A hatodik királyné, a kétszeres özvegy Parr Katalin pedig inkább barátként és társként szolgálta férjét az uralkodásban, és nem az ágyban.

Amikor VIII. Henrik 1547. január 20-án elhunyt, a kilencéves Eduárd herceg lépett a trónra.

VI. Eduárd gyerekként Forrás: Origo

A betegeskedő ifjú király azonban mindössze 15 évet élt és végül utódok nélkül halt meg. Anglia trónján VII. Henrik erősen protestáns nézeteket valló dédunokája, Jane Grey követte tizenöt napig.

Ezután Aragóniai Katalin és VIII. Henrik lánya, I. Mária vette át az ország irányítását, ám a

kettő állítólagos terhessége ellenére sem hozott világra egészséges utódokat.

I. Erzsébet nem szült gyermeket, így halálával "beteljesedett a Tudor-átok" Forrás: Wikimedia Commons

Végül VIII. Henrik másodszülött lánya, a „szűz királynőként" elhíresült I. Erzsébet lépett trónra 1588 novemberében.

Negyvenöt évig tartó uralkodása során egyszer sem ment férjhez és gyermekeket sem szült.

Halálával 1603. március 23-án elhunyt a Tudor-ház utolsó tagja is a trónon. Ezzel talán beteljesült a Woodville Erzsébet „átka".