Az élelmiszer-pazarlás a 21. század egyik legnagyobb kérdése, annak ellenére, hogy a kezdetek óta ott van a globális környezettel kapcsolatos viták árnyékában. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tanulmánya szerint az élelmiszer-pazarlás évente mintegy 3,3 gigatonna szén-dioxid-kibocsátásért felelős.
A legnagyobb szennyezők között ott található az Egyesült Államok és Kína, de az Európai Unió (EU) országai is.
Körülbelül 79 millió európai polgár él a szegénységi küszöb alatt, ezért az élelmiszer-pazarlás egyre nagyobb kérdés Európában
– magyarázta Marcelline Bonneau, a belga URBACT Program szakértője. – Az ételszénhulladék több, mint fele a háztartásokban keletkezik, az ezzel okozott problémákról a fogyasztók azonban sokszor nem is tudnak.
Az Európai Parlament becslése szerint 2020-ra az élelmiszer-pazarlás még tovább, mintegy 40 százalékkal növekedhet.
Ezért vált a téma nemzetközi kérdéssé és a mára mindennapi élet számos területéhez kapcsolható. Az Európai Városok és Régiók Hetén a regionális és a helyi fejlesztésekkel foglalkozó szakértők igyekeztek megérteni annak különböző aspektusait, többek között a mérhetőségét, a csökkentésre irányuló sikeres gyakorlatokat, valamint a kapcsolódó gazdasági tevékenységeket és intézkedéseket.
Thibaud Lalanne, a Mouans-Sartoux (Franciaország) önkormányzat projektkoordinátora beszámolt például az élelmiszer-pazarlás csökkentésének sikeres lépéseiről Mouans-Sartoux városában.
Elmondta, hogy a siker egyik kulcsfontosságú eszköze a fenntartható iskolai étkezés, az étkezési szokások nyomon követése és a megreformált élelmiszer politika. Ezeknek köszönhetően ugyanis az egy főre eső (2010-es) 147 kilogrammos élelmiszer-pazarlást 32 kilogrammra csökkentették (2015-re).
Az élelmiszer-pazarlás kérdésének kezelésére hozták létre az úgynevezett ECO WASTE 4 FOOD projektet is, ami a jobb erőforrás-hatékonyságú gazdaságot segíti elő a helyi és regionális önkormányzatok között egész Európában.
Új üzleti modellek népszerűsítése szükséges az élelmiszer-ellátási láncban, amelyek elősegítik az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelmet
– mondta Samuel Féret, az Agronomique Méditerranéen de Montpellier (Franciaország) projektmenedzsere. – Közben rengetegen éheznek vagy nem jutnak megfelelő élelemhez világszerte, mégis mindennap ételhulladék-hegyek keletkeznek, a teljes élelmiszertermelés mintegy harmada a szemétbe megy.
Emellett bemutatták a programon a „jó ételek stratégiáját" is, amely többek közt az eladhatatlan élelmiszerek és szerves hulladékok újrahasznosítását jelenti.
A projekt küldetése az élelmiszer-pazarlás 30 százalékkal történő csökkentése 2020-ig.
Ennek azonosításához és méréséhez online eszközt adnak, csökkentési alternatívákat javasolnak, jobb élelmezésügyi stratégiát kezdeményeznek és útmutatókat készítenek.
Az EU-ban a termelői és fogyasztói lánc minden lépcsőjén keletkezik ételhulladék a mezőgazdasági termeléstől a háztartásokig.