Biológiai detektorok lehetnek a kutyák a régészetben

Német juhászkutya. Leggyakoribb betegségük a fájdalmas, mozgáskorlátozottsággal járó csípő diszplázia, melynek kockázatát a teljes genom birtokában a jövő nemzedékeknélcsökkenteni tudják.

Különleges kiképzésben részt vett kutyákat használnak horvát archeológusok régészeti leletek feltárására, amelyet tanulmányban is bemutattak a Journal of Archaeological Method and Theory című tudományos folyóiratban.

Ókori sírleleteket szagolt ki egy belga és egy németjuhász

A három belgajuhász, Panda, Sattwe, Mali és egy németjuhász kutya, Arwen, öt időszámításunk előtti 8. századi sírhelyet szagolt ki és észlelt korábban feltárt sírokat is a 2015 óta Drvisica és Karlobag településeken, a horvát tengerparthoz közeli Velebit-hegységben.

A Velebit-hegység az Adriai-tenger partján Forrás: Wikimedia Commons

Vedrana Glavas, a zárai (Zadar) régészeti kutatások vezetője és Adrea Pintar, a horvát hegyimentő szolgálat (HGSS) nyomkereső kutyáinak kiképzője a régészeti leletek felfedezéséről írt tanulmányukban elsőként számoltak be olyan kutyákról,

amelyeket "biológiai detektorokként" használnak a régészetben.

Az egyik "felfedező" kutya németjuhász volt ( a kép illusztráció) Forrás: ELTE

Drvisica településen öt feltárt sírból négyben találtak emberi maradványokat, amelyeket szénizotópos kormeghatározással és régészeti leletanyag-elemzéssel az időszámítás előtti 8. és 1. századra datálnak a régészek.

Több ezer éves nyomokat is kiszimatolnak

A leleteket "vak keresés" és "kétszeres vak keresés" módszerrel fedezték fel. A "vak keresésnél" a kutyák és a vezetőik nem tudják, hol a sír, a régészek vezetője azonban feltételezi azt. Míg a "kétszeres vak keresésénél" senki sem tudja, hol kell keresni.

Urna egy régészeti feltárás helyszínén. A kutyák kiképezhetők akár többezer éves sírhelyek felkutatására is Forrás: T-Online

A sírhely nem látható a föld felszínén, és nem lehet tudni, merre találhatók a nyomra vezető szagok.

A kutyákat minden esetben megszokott sorrend nélkül, véletlenszerűen engedik a vizsgált területre.

A kutatások megmutatták, hogy a különleges kiképzésben részt vett kutyák akkor is kiszagolják az emberi maradványokat, ha azok nagyon kis mennyiségben vannak a feltárandó területen, ez esetben a 3000 éveseket is.

Elemezni szükséges a kutyák munkáját

A régészek vezetője szerint a meszes talajnak köszönhető az, hogy megmaradtak a szagok. A kutyák a szagot követik,

de nem azonosítják a holttest pontos helyét,

ezért elemezni kell a munkájukat, és figyelembe kell venni a különböző geológiai adottságokat - hangsúlyozta a kutató.

Forrás: Kubinyi Enikő/ELTE

Bűnügyek feltárásban már mindennapos az emberi maradványokat kereső kutyák használata, de nem gyakori, hogy az ilyen kutyákat történelmi sírok detektálásra használják - írták a kutatók.

(Forrás: MTI)