A kutatók szerint
a női orgazmus az emberelődöknél a peteérést váltotta ki az aktus közben.
Az orgazmus egykor elengedhetetlen volt az ovulációhoz, vagyis a petesejt petefészekből történő kiszabadulásához, és ez ma is így van számos állatfajnál, többek között a nyulaknál, macskáknál, görényeknél, tevéknél.
A mai főemlősöknél – így a modern embernél – már nem ez a helyzet, náluk az ovuláció a női ciklus során következik be. A női ciklus a menstruáció első napjával kezdődik és a következő menses első napjával ér véget. A ciklus első napjain, a vérzés alatt leválik a méh nyálkahártyája, majd megkezdődik a levált nyálkahártya helyett egy új képződése. Ezt a szakaszt regenerációs szakasznak nevezzük. Ebben a szakaszban az ösztrogén hormonok szintje emelkedik (ezért ezt a szakaszt ösztrogén fázisnak is nevezzük), és megkezdődik a petefészekben a pete érése is. Az ösztrogén fázis a pete megérését követően a pete kiszabadulásával (ovuláció) ér véget. Ez a szakasz általában 14 napig tart, de tarthat tovább is, az ovuláció bekövetkezhet a 15.-16. vagy akár a 35. napon is.
Az emberi evolúció kezdetén viszont még nem így működtünk, akkor – a nyulakhoz hasonlóan – az ovulációt a párzás indította be.
A női orgazmus létezése két okból kifolyólag is érdekes: egyrészt nem szükséges a reprodukciós sikerhez, másrészt ez a neuroendokrin reflex túl komplex ahhoz, hogy csupán egy evolúciós baleset legyen
– írták a kutatást végző Yale Egyetem kutatói.
A kutatók a nőstény nyulaknak egy gyógyszert, fluoxetint adtak, ami gátolja az orgazmus kialakulását. Nem meglepő módon az így kezelt állatoknál 30 százalékkal kisebb eséllyel történt peteérés, mint a készítményt nem kapó egyedeknél.
Azt egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy az orgazmus milyen mechanizmus révén váltja ki a peteérést.
Az eredményeket a PNAS című tudományos folyóiratban publikálták.