A 13 000 éves űrszonda, ami minden lépésünket figyeli

Nagyjából 120 éve látott napvilágot először az a legenda, amely szerint bolygónkat körülbelül 13 000 éve figyeli egy poláris pályán keringő, idegen lények által épített űrszonda. A manapság is népszerű mítosz többek között egy világhírű tudós felfedezésén és egy 1998-as különös fényképen alapul.

Történetünk 1899-ben veszi kezdetét. A világhírű feltaláló, Nikola Tesla éppen a vezeték nélküli energiaátvitellel kísérletezik Colorado Springs-ben létesített laborjában, amikor különös, ismétlődő jeleket észlel. A tudós meg van győződve arról, hogy a szignálok az űrből, egészen pontosan a Marsról érkeznek, és vélhetően egy idegen civilizáció küldi felénk őket. Néhány évtizeddel később, 1928-ban egy amatőr rádióüzemeltető, bizonyos Jørgen Hals hasonló jelekre figyel fel, amelyek eredete szintén sokáig kérdéses marad. Nem csoda hát, hogy hamar különféle, vadabbnál vadabb pletykák kaptak szárnyra mindenféle repülő alkalmatosságokról, dacára annak, hogy akkoriban nemigen száguldozhattak mesterséges objektumok az űrben.

Ma már tudjuk, hogy a két férfi megfigyelésire vannak logikus magyarázatok.

Tesla egy pulzár rádióhullámait, Hals pedig késleltetett rádió-visszhangokat rögzített.

Nem meglepő módon egyetlen esetben sem földönkívüli űrszonda volt a szignálok forrása. Az elmélet vélhetően el is tűnt volna a történelem süllyesztőjében, ha nincs a szenzációhajhász média.

portrait de Nikola Tesla (1857-1943) dans son laboratoiore. Ingénieur électricien et physicien croate (empire d'Autriche-. Hongrie) naturalisé américain. ©MP/Leemage Forrás: AFP/MP/Leemage

A sajtó ismét életet lehel a „haldoklóba"

1954-ben egy hírhedt ufókutató, Donald Keyhoe azzal az információval házalt az újságoknál, hogy az Egyesült Államok légiereje két űrszonda létére figyelt fel.

A szenzációs bejelentés ott hibádzik, hogy ekkortájt még nem keringtek műholdak bolygónk körül, ráadásul Keyhoe új könyve is pont ebben az évben jelent meg, kellett tehát az ingyen reklám.

A cikket közlő lapok mentségére szóljon, hogy ők sem vették túl komolyan a hírt, igyekeztek ironizálva megírni a sztorit.

Némileg komolyabb hangnemet ütött meg a TIME magazin 1960 februárjában megjelenő írása, amelyben arról értekeztek, hogy az amerikai haditengerészet fekete objektumokat szúrt ki, és ezek valószínűleg szovjet kémműholdak lehetnek. Állításukat ugyanakkor nem sikerült hiteles bizonyítékokkal alátámasztani.

A Fekete Lovag színre lép

A hipotetikus űrszonda nevét 1973 találta ki egy skót sci-fi író, Duncan Lunan. A csillagászat iránt lelkesen érdeklődő művész hosszasan tanulmányozta Hals késleltetett rádió-visszhangjait és – nehezen magyarázható módon - arra a következtetésre jutott, hogy

a Fekete Lovag valahonnan az Epsilon Boötis csillagrendszer környékéről származik, sőt, azt is kisilabizálta valahogy, hogy a földönkívüli műhold 13 000 éve figyelheti minden apró lépésünket.

Lunan állításai hamar köznevetség tárgyává váltak, később alapvető hibákra és tudománytalan megállapításokra hivatkozva visszavonta őket. A visszakozás ellenére a Fekete Lovag képe gyökeret vert a köztudatban és még a popkultúrát is megihlette. Egy metálzenekar például dalt írt róla, de Pepsi-reklámban is szerepelt.

Az ominózus fénykép

Egyszerre dobbant hatalmasat minden fanatikus ufóhívő szíve, amikor 1998-ban végre megszülettek az első fotók a Fekete Lovagról. A távoli galaxis szülötte egy éjfekete, groteszk masina látszatát kelti. Olyanét, amit tényleg csupán egy drasztikusan másként gondolkodó űrlény fejleszthetett ki. A vad álmokat, hogy talán nem vagyunk egyedül a végtelen kozmoszban, egy amerikai asztronauta, Jerry Ross zúzta porrá.

A híres/hírhedt felvétel Forrás: Wikimedia Commons

Ross elmondása szerint 1998. december 3-15. között társaival éppen az akkor még építés alatt álló Nemzetközi Űrállomáson dolgoztak. Két hőszigetelő lapot kellett a Node-1 modulra szerelniük, ám az egyik lap rögzítése nem sikerült megfelelően, így levált és elsodródott.

A lap felülete ezüstös, így kellő mértékben visszaveri a fényt, ha viszont a Földről nézzük, bizonyos pozíciókban árnyékot vet, ilyenkor feketének tűnik – pont, mint a fényképen.

Az űrben keringő alkatrész egyébként az űrszemetet számon tartó listán is szerepel 025570-ás azonosítóval.

Az objektum nem sokkal a fotó elkészítése után elégett a légkörben. Habár a hőszigetelő megsemmisült, a Fekete Lovag legendája az internetnek köszönhetően tovább él.