Az emberek több mint száz éven át vadásztak könyörtelenül a hosszúszárnyú bálnákra, aminek következtében világszerte több mint 300 ezer egyedet pusztítottak el. Nem is csoda, hogy az 1900-as évektől kezdve az Atlanti-óceán nyugati részén élő állatok száma gyors hanyatlásba kezdett és
az 1950-es évek közepére már csak mintegy 450 egyed maradt.
Szerencsére azonban a világ hamar észbe kapott és a bálnavadászat globális moratóriumát érintő rendeletek sorát követően az állatok populáció lassan újra emelkedésnek indultak. 2006-ra a kutatók becslései szerint a területen élő bálnák már csaknem elérték az eredeti egyedszámuk egyharmadát. Több mint egy évtizeddel később ez az adat minden korábban reméltnél is kedvezőbb.
Úgy számoltunk, hogy a bálnák „visszatérése" tovább emelkedik, de arra még álmunkban sem számítottunk, hogy majdnem teljes, száz százalékos regenerálódást tapasztalhatunk
– mondta Alexandre Zerbini, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) tengerbiológusa.
És bár a bálnapopulációk nyomon követése és a faj egyedszámának modellezése nem könnyű, a téli területeikről és a „korszerű" bálnavadászatról szóló új adatok jóval világosabb képet adnak a jelenlegi állapotról.
A modern légi- és hajófelmérések, valamint a bálnavadászatra vonatkozó történelmi adatok mind azt bizonyították, hogy a hosszúszárnyú bálnák populációja ismét virágzik, és a faj már egyáltalán nem veszélyeztetett.
Az előző értékelésben kevésbé pontos becslést kaptunk a populáció méretére vonatkozóan, de most már egészen biztosak lehetünk ebben a hihetetlen visszatérésben
– magyarázta Zerbini.
Ez azonban szerencsére nem az egyetlen eset: a NOAA 2016-ban arról számolt be, hogy a tizennégy, ismert hosszúszárnyú bálnapopuláció közül kilenc már nem veszélyeztetett.
Nem véletlen, hogy a tengerbiológusok minden eddiginél optimistábbak és bizakodóbbak.
Úgy gondolják, hogy körülbelül még tíz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a populációk biztosan elérjék újra a „kizsákmányolás" előtti szintet.
Lehetséges, hogy a bálnák csodával határos módon visszatértek a halálból, de csak rajtunk, embereken múlik, hogy meddig maradnak újra velünk
– hangsúlyozta a kutató. – Ez egyértelmű példa arra, hogy ha helyesen cselekszünk, akkor bármi lehetséges.
A kutatók első hallásra szinte hihetetlennek tűnő eredményeiket a Royal Society Open Science tudományos folyóiratban publikálták.