Az már régóta ismert, hogy a fizikailag aktívabb embereknél kisebb a rák kialakulásának kockázata és a rák okozta halálozás valószínűsége. A kettő közti pontos kapcsolat és az ajánlott fizikai aktivitás mennyiségének kérdése azonban eddig nem volt teljesen világos a kutatók számára.
Az amerikai Nemzeti Rák Intézet, az Amerikai Rák Társaság és a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola most közzétett, frissített tevékenységi iránymutatása azonban most kimondta, hogy
ha a leginkább hatékony módszert keressük, akkor hetente végezzünk 2,5–5 órán át közepes intenzitású aktivitást, vagy 1,25–2,5 órás erőteljes tevékenységet.
Az alacsony intenzitású edzések (például a kényelmes séta vagy lendületes gyaloglás) a közepes intenzitású edzésre („amikor beszélni még tudsz, de énekelni még nem") jellemző érték körülbelül 60 százalékának felelnek meg.
Ez utóbbi fokozottabb munkára kényszeríti a szívünket és a keringési rendszerünket. Mindez a magas intenzitás esetén maximum 30-45 percig tartható fenn.
Az onkológusok most kilenc, korábban már publikált tanulmány adatait gyűjtötték össze, amelyben nyomon követték a fizikai aktivitás és a rákos megbetegedések előfordulása között fennálló összefüggéseket.
Úgy találták, hogy az ajánlott mennyiségű fizikai aktivitás (7,5–15 MET óra hetente) jelentősen alacsonyabb kockázattal jár a vizsgált tizenöt ráktípus közül hétnél.
A testmozgás mértékegysége a MET, azaz metabolikus egyenérték, ami azt mutatja meg, hogy egy adott típusú tevékenység elvégzéséhez óránként mennyi energiára van a testnek szüksége. Huszonegy MET óra hetente például körülbelül naponta egy óra mérsékelt testmozgásnak felel meg.
A vizsgálatok arra jutottak, hogy minden rákbetegség megelőzéséhez más-más mennyiségű testmozgásra van szükség. A mellrák esetén heti 9 MET mozgásra van szükség, azaz 2-3 óra normál intenzitású sportolásra. A vastagbélrák esetén ez a mennyiség már a duplája, tehát 18 MET hetente, a prosztatarák esetén pedig még ennél is magasabb, 30 MET lehet pozitív hatású.
A fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatások nagyrészt a krónikus betegségekre, például a szív- és érrendszeri betegségekre és a cukorbetegségre gyakorolt hatásukra fókuszálnak"
– mondta Alpa Patel, Ph.D., az American Cancer Society epidemiológiai kutatásának vezető tudományos igazgatója. – Ezek az adatok azonban erőteljesen alátámasztják, hogy ezek az ajánlott szintek fontosak a rák megelőzésében is.
A most közzétett tanulmány hangsúlyozza, hogy a dózis-válasz típusú kapcsolat alapján a fizikai aktivitás a vastagbélrák esetén 8, a mellráknál 6-10, az endometrium ráknál 10-18, veseráknál 11-17, csontvelődaganatnál 14-19, májráknál 18-27, míg a non-Hodgkin limfóma esetén 11-18 százalékkal jelenthet alacsonyabb megbetegedési kockázatot. Ezek a megállapítások azonban további megerősítésekre várnak.