Magyarországon jelenleg hozzávetőleg hány HIV-fertőzött él?
Azt mondhatjuk, hogy 4000 körül van az 1986 óta Magyarországon észlelt HIV-fertőzöttek száma. Jelenleg hozzávetőleg 2000-2500 olyan ember él itthon, aki tudja magáról, hogy vírushordozó, ez a szám pedig évről évre emelkedik.
Nagyon alacsonyan fertőzött ország vagyunk, annak ellenére is, hogy minden évben találunk 200-300 új HIV-fertőzöttet.
Ez az alacsony szám nem csak Magyarországra, hanem a régióra is érvényes, ugyanebben a cipőben jár például Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Csehország.
Nagyon messze vagyunk azoktól az országoktól, ahol járvány van. Összehasonlításként fontos megjegyezni, hogy Ukrajnában nagyjából 500 ezer, Oroszországban 2 millió HIV-fertőzött van.
Hányan vannak itthon olyanok, akiknél már az AIDS-betegséget diagnosztizálják?
A 200-300 újból 50 már AIDS-beteg,
és közülük hal meg 10-15 ember évente.
Aki megtudja magáról, hogy HIV-fertőzött, azonnal gyógyszeres kezelést kap, amivel ma már el lehet élni akár még 50 évig is.
Ha valaki tudja magáról, hogy valamely rizikócsoportba tartozik, milyen gyakorisággal javasolt szűrésre járnia?
A klasszikus rizikócsoport tagjai ebben a régióban a melegek, azok a férfiak, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot. Ők állandóan járnak, és járjanak is! Az első esetek 1986 környékén voltak, és mikor a köztudatba bekerült, hogy a betegség halálos, mindenki nagyon vigyázott magára.
1995-től ugyan kezelhető a HIV-fertőzés, de mindenki pontosan tudta, hogy nem könnyű kezelni, nem könnyű túlélni, így a következő 10 évben is vigyáztak magukra az emberek.
Most eljött az idő, hogy jól kezelhető a betegség, így sokan nem vigyáznak, ebből kifolyólag pedig állandóan szűrésre járnak.
Egy klasszikus rizikócsoportba tartozó negyedévente jár szűrésre, majd egyszer csak kiderül róla, hogy elkapta a fertőzést, és kezelik. Aki nem vigyáz magára, az menjen negyedévente, mert csak így tudja megakadályozni, hogy másokat megfertőzzön.
Kik tartoznak még a rizikócsoportba, azaz a legjobban veszélyeztetettek közé?
A másik fajta rizikócsoportba azok a fiatalok tartoznak, akik évente létesítenek 5-10 védekezés nélküli szexuális kapcsolatot. Azt szoktam javasolni, hogy évente egyszer menjenek el szűrésre. Ekkor biztosan nem lesznek AIDS-betegek,
mivel az AIDS kialakulásához kell 10-15 év, és nagy valószínűséggel másokra is tudnak vigyázni,
mert ha egy éven belül megtudják, adok nekik gyógyszert, és nem fertőznek tovább.
Hogy zajlik a HIV-szűrővizsgálat?
Kétféle szűrővizsgálat létezik, az egyik a klasszikus vérvétel, amikor leveszik a vért, majd az ember egy hét múlva visszamegy az eredményért, és van a gyorsteszt. A gyorsteszt is nagyon megbízható.
Ilyenkor az ember ujját szúrják meg, és 10 perc múlva megkapja az eredmény.
Elképzelhető, hogy majd itthon is kapható lesz a patikákban az úgynevezett otthoni gyorsteszt, amit bárki megvásárolhat recept nélkül.
Hazaviszi, és egy elemes, rugós szerkezettel megszúrja az ujját, majd a kibuggyanó vércseppet a hosszú csőbe beitatja, és meg is van az eredmény. Rendkívül megbízható ez a gyorsteszt, 10 ezerből csak egyszer téved.
Ha a patikai gyorsteszt elterjed, azok is megcsinálják otthon, akik kényelmetlenül éreznék magukat emiatt egy szűrőponton. Olaszországban, Franciaországban, ahol ezt már korábban bevezették, magasan megugrott a diagnosztizált betegek száma.
Mit kell tenni, ha valakinek pozitív lesz az eredménye?
El kell menni egy hivatalos szűrőállomásra, ahol megerősítik, hogy az illető 100% HIV-pozitív.
Gyógyszert kap, a testnedveiből a HIV-vírus eltűnik,
és ha rendesen szedi a gyógyszert élete végéig, akkor ő már nem fertőz másokat.
Mi történik, ha a páciens nem szedi, vagy össze-vissza alkalmazza a gyógyszert?
Átlagosan van 50 olyan ember, aki nem tudta magáról, hogy HIV-fertőzött, megvárta a 10-15 évet, és AIDS-beteg lett. Tüdőgyulladás, agytályog, daganat, hasmenés, súlyos betegségek sora támadja meg, ami minden negyedik, ötödik esetben gyógyíthatatlan, halálos.
Ha nem megy el szűrésre, nem szed gyógyszert, kialakul az AIDS-betegség, ami sok esetben gyógyíthatatlan.
Ha össze-vissza szedi a gyógyszert, újra megindul a vírusszaporodás,
gyengül az immunrendszer és hamar kialakul a betegség végstádiuma. Nagyjából 1-2%, aki itthon nem szedi rendszeresen a gyógyszert, náluk elindul a vírusszaporodás, és jönnek a betegségek.
Ha valaki HIV-gyógyszert szed, az egyéb szexuális úton terjedő betegségek ellen is védekeznie kell?
Nagyon szép dolog, hogy valakit megvédünk a HIV ellen,
de ha nem védekezik gumióvszerrel, elkaphatja a szifiliszt, a gonorrheát, a kankót, a HPV-t.
A PrEp nagyon jól működik, de a használóik közt sokkal több az egyéb nemi betegséggel fertőzött. Magyarországon például 50%-kal növekedett a gonorrheások száma, 25%-kal több a vérbaj, és rengeteg a HPV-fertőzés is.
Mit mutat ez az emelkedés?
Egyértelműen azt, hogy a huszonéves, harmincéves fiatalok nem védekeznek.
Nem sikk a gumióvszer, ezért növekedik a nemi betegségek aránya.
Minden évben kimegyünk a Sziget fesztiválra szűrővizsgálatokat végezni, a 15-20 éves fiatalok közt HIV-fertőzöttet soha nem találunk.
Mennyire tartanak a megbélyegzéstől az emberek, ha kiderül róluk, hogy HIV-fertőzöttek?
Bár jól kezelhető, bátran kijelenthetjük, hogy egyáltalán nem jó HIV-vel élni. Azokban az országokban, ahol nincs járvány, nincs sok beteg, nincs a köztudatban sok információ a HIV-ről, ott nehéz az érintettek helyzete. Hallani olyanról, akit kirúgnak a munkahelyéről, kitagadja a családja, otthagyja a barátja, barátnője.
A betegsége stigma lesz, nem tud magának egészségügyi ellátást intézni,
mert aki megtudja róla, hogy HIV-fertőzött, menekül tőle.
Tehát ha valaki szedi a gyógyszert, azzal nincs megoldva teljesen a probléma, hiszen nagyon nehéz élethelyzetbe kerül, nehéz kapcsolatot építenie, újat létesítenie.
A gyógyszer száz százalékosan biztos védelmet ad?
Igen. Pár éve kijelentették, hogy 100%-os a védelem, aki szedi, nála nem mutatható ki a vírus. Aki 20 éve rendszeresen jár hozzám, szedi a HIV-gyógyszert, és vírusmennyisége a vérben méréshatár alatt van, attól nem kell tartani.
Nem fertőz szexuálisan, nem fertőz egészségügyi beavatkozások során az egészségügyben. Nem kell tőle félni, de ezt nehéz mindenkinek megmagyarázni, hisz máig uralkodik az emberekben a félelem.
A PrEP is ennyire jól működik?
Valahol Kaliforniában él állítólag egy 4000 fős meleg közösség, akik öt éve használják a PrEP-et,
és senki nem fertőzött köztük.
Az, aki szabályosan szedi a gyógyszert, nem kapja el, tényleg megvédi.
Hogy szerezhető be?
Az a szabály Magyarországon, hogy ezt a gyógyszert csak speciálisan ezzel a betegséggel foglalkozó ember írhatja fel. A PrEP nem azt jelenti, hogy beszedek minden nap egy gyógyszert, aztán el van intézve. Fontos a rendszeres orvosi kontroll, hiszen vesekárosító mellékhatása és csontkárosító mellékhatása is lehet a gyógyszernek.
Ezeket ellenőrizni kell, mint ahogy azt is, hogy nem fertőződött-e meg HIV-vel. STD-re is szűrni kell folyamatosan, hisz mást elkaphat. Nem olcsó dolog a PrEP, egyelőre a TB nem finanszírozza, így teljes áron, nagyjából 63 ezer forintért szerezhető be havonta.
Ebben a járványügyi helyzetben nincs is szó arról, hogy támogatott lesz.
Ha valaki együtt él egy HIV-beteggel, aki gyógyszeres kezelést kap, és nem fertőz, de ő teljes bizonyosságot szeretne, hogy ne kapja el, akkor szedhet PrEP-et, így duplán védheti magát a HIV-pozitív pártól.