Pusztító tűzvihar Budapest felett

Amerikai hadászati bombázók Németország felett

Hetvenöt éve, 1944. április 3-án verőfényes tavaszi nap virradt a magyar fővárosra. A kora tavaszi idillnek negyed tizenegy körül a távolból egyre jobban felerősödő fenyegető morajlás hangja vetett véget. Néhány perccel később az amerikai 15. légi hadsereg déli irányból érkező, több száz négymotoros nehézbombázóból álló armadájának első kötelékei berepültek Budapest légterébe, hogy halálos terhüket a fővárosra szórják. A 75 éve Budapest ellen végrehajtott első amerikai szőnyegbombázással a hátország addigi békéje is véget ért; Magyarország visszavonhatatlanul hadszíntérré vált.

Vészjósló morajlással közelített a halál

1944. április 3-án kora reggel hűvös, de felhőtlen, verőfényesen szép kora tavaszi időre ébredt Budapest népe. Az emberek nyugodt és kellemes munkanapra számítottak. Pontban délelőtt 10 óra 15 perckor felüvöltöttek a légvédelmi szirénák, de ettől senki sem ijedt meg különösebben, mivel az esti légoltalmi elsötétítéshez hasonlóan ez is megszokott jelenséggé vált az elmúlt hónapokban.

Boeing B-17 négymotoros amerikai nehézbombázók nagy magasságon magyarországi bevetésre repülve, kondenzcsíkokat húznak Forrás: U.S. Air Force Photo

Most azonban valami egészen más, addig nem tapasztalt baljóslatú esemény volt készülőben; a szirénák elhallgatása után ugyanis a nagyvárosi zajba valami furcsán szokatlan, délről érkező és egyre jobban erősödő morajlás olvadt bele. „ Távolról egyre erősödő mormogás hallatszott. Szokatlan motorzúgás... Az égre néztünk. A napsütés sok száz kis ezüstponton csillogott. A pontok fehér kondenzcsíkot húztak maguk után" - így emlékezett vissza az egyik szemtanú az amerikai 15. légi hadsereg négymotoros nehézbombázóinak megérkezésére a főváros fölé.

Consolidated B-24 Liberator nehézbombázók Budapest bombázására repülnek, 1944. április 3-án Forrás: Fortepan

Annak ellenére, hogy Magyarország 1941 nyarától aktívan hadat viselt a Harmadik Birodalom oldalán a szövetséges nagyhatalmak ellen,

1944. április 3-ig az ország területét elkerülték a háborús események.

Most mindez egy csapásra megváltozott. Magyarország, „a vonakodó csatlós" azonban nem csak a keleti fronton viselt hadat.

Kállay Miklós miniszterelnököt március 19-én hajnalban risztották a hírrel, hogy német csapatok özönlik el az országot Forrás: MTI

Kállay Miklós az 1942. március 9-i miniszterelnökké történt kinevezése után

Horthy Miklós kormányzó jóváhagyásával óvatos, ám intenzív diplomáciai munkába kezdett a kulisszák mögött,

az ország háborúból való kiválásának előkészítésére, és angolszász szövetségesek ehhez szükséges támogatásának elnyerésére.

Vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormáyzója Forrás: AFP/Roger-Viollet

A miniszterelnök, - hogy elaltassa a németek gyanúját-, szavakban kiállt a náci Németország mellett, ám a háttérben minden követ megmozgatott, hogy tető alá hozhassa az angol-amerikai illetve magyar különbékét.

Német megszálló csapatok Budapesten, 1944. március 19-én Forrás: Bundesarchiv

A történelmi emlékezetben csak „Kállay-kettősként" fennmaradt konspiratív diplomáciai kísérlet azonban nem kerülte el a németek figyelmét, és ezért Adolf Hitler, hogy megakadályozza a „magyar árulást", 1944. március 19-én katonai erővel megszállta Magyarországot.

Nem a német megszállás miatt kezdődött el a légi háború

Két héttel az ország megszállása után a 15. amerikai légi hadsereg első súlyos bombatámadása véget vetett a csaknem négy évig kitartó hátországi békének. Mind a mai napig makacsul tartja magát az a nézet,

hogy a Magyarország elleni angolszász bombázóoffenzíva a német megszállás egyenes következménye volt.

Kállay Miklós miniszterelnök (Bethlen István gróf társaságában; a képen jobbra) hivatalba lépésekor azt a feladatot kapta, hogy kezdje meg az óvatos kifarolást a háborúból Forrás: Wikimedia Commons

Magának Horthy kormányzónak, és a németek bevonulása után a török követségre menekült Kállay Miklós miniszterelnöknek is ez volt a határozott meggyőződése. Kállay azt, hogy az ország március 19-ig elkerülte az angolszász bombázóoffenzívát, az egyik legnagyobb külpolitikai sikerkének nevezi az emlékirataiban.

Máig él az a téves vélekedés, hogy az amerikai bombázásokat Magyarország 1944. március 19-én történt német megszállása váltotta ki Forrás: WW2 Color

Való igaz, hogy Németországgal szemben, amelyet 1943 nyarától egymás után érték a pusztítóbbnál pusztítóbb amerikai-angol bombatámadások,

Magyarország mindezt egészen 1944 áprilisáig elkerülte,

de egyáltalán nem az angolszász szövetségesek magyar különbéke-tapogatózásokat méltányoló lépéseként, mint ahogyan azt Kállay, Horthy, és sokan mások is gondolták.

Roosevelt és Churchill már Casablancában elhatározták Magyarország bombázását

Még jóval a német megszállás előtt, az angolszász szövetséges nagyhatalmak képviselői, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, az 1943. január 14. és január 26. között Casablancában megtartott találkozójukon elhatározták,

hogy átfogó stratégiai bombázó hadműveletet indítnak a náci Németország ellen.

Amerikai hadászati bombázók Németország felett Forrás: U.S. Air Force Phot

A jóváhagyott terv szerint Észak-Afrika elfoglalása, illetve a szicíliai partraszállás után a hadászati bombázást kiterjesztik a Harmadik Birodalom közép-kelet – európai szövetségesei, így Magyarország ellen is.

Roosevelt amerikai elnök (bal oldalon ülve) és Winston Churchill brit miniszterelnök a casablancai konferencián Forrás: Wikimedia Commons

A Casablancában jóváhagyott Hadászait Bombatámadások Terve (CBO) részleteinek kidolgozására valamint a közép-kelet-európai országok elleni bombázóoffenzíva feltételeinek megteremtésére

George C. Marshall tábornok, az amerikai egyesített vezérkar főnöke kapott megbízást azzal a meghagyással,

hogy legkésőbb 1944. március 31-ig be kell fejezni a közép-kelet-európai célpontokat támadó légi hadsereg felállítását.

George C. Marshall tábornok (a képen jobbról a második) az egyesített vezérkar főnöke kapott megbízást a kelet-európai bombázó hadjárat megszervezésére Forrás: Congress Library

Amikor 1943 májusában a szövetségesek partra szálltak Szicíliában, és 1943 őszére Olaszország nagyobb része is a birtokukba került, megnyílt a lehetőség, hogy az addig Észak-Afrikában állomásozó hadászati bombázóerőt a célpontokhoz közelebbi dél-olaszországi támaszpontokra csoportosítsák át.

1943 második felében Bari és Foggia térségében hatalmas repülőtér építkezések kezdődtek, és ennek köszönhetően 1944 január végére az Ira C. Eaker repülő-altábornagy parancsnoksága alatt álló 15. légi hadsereg 21 bombázó és 7 vadászcsoportját,

összesen mintegy 1500 négymotoros hadászati nehézbombázót valamint 800 vadászrepülőgépet

Észak-Afrikából az új dél-olaszországi repülőterekre helyeztek át.

Ira C. Eacker altábornagy, a 15. amerikai légi hadsereg (AAF) parancsnoka Forrás: American Air Museum

Február végétől a 15. légi hadsereg már minden szempontból készen állt a bevetési parancsok teljesítésére.

A 15. légi hadsereg 1944. február 2-án kapta meg az első, Budapest elleni támadási parancsot,

ami csak a rossz időjárás miatt maradt el. A szövetséges főparancsnokság ezután két hónapra kivette Magyarországot a bombázandó célterületek listájáról, március 25-én azonban feloldották a korlátozást.

Boeing B-17 "Flying Fortress" négymotoros nehézbombázók Forrás: Wikimedia Commons

A magát hamis illúziókba ringató Kállay miniszterelnöknek tehát fogalma sem volt arról,

hogy 1944. elején már befejezett elhatározás volt az ország közlekedési hálózatának, olajfinomító, és hadipari üzemeinek folyamatos hadászati bombázásokkal való lerombolása.

Bármi áron meg kell semmisíteni a pályaudvart

Az Amerikai Légierő vezérkari főnöke 1944. március 28-án 17 óra 05 perckor távirati utasítást küldött a Földközi-tengeri Szövetséges Légierő Algíri Főhadiszállására.

A 15.légi hadsereg vezérkara egy bevetést tervez Forrás: U.S. Air Force Photo

Az utasítás 3. pontja - a Prut folyó térségében kibontakozó szovjet offenzíva támogatására - többek között elrendeli Budapest vasúti rendező pályaudvarainak a bombázását is.

A dokumentum egyértelművé teszi,

hogy a Budapest ellen végrehajtott első amerikai bombatámadás hadászati célja a magyarországi vasúti közlekedés bénításával az 1944. tavaszi szovjet offenzívák támogatása, és a német utánpótlási szállítások akadályozása volt.

B-24-es Liberátorok Budapest felett, a 15. légi hadsereg 1944. április 3-i szőnyegbombázása idején Forrás: Fortepan

A 15. légi hadsereg 1944. április 2-án délután Bariban kiadott bevetési parancsa szerint négy bombázócsoport (Bomber Group, BG) másnap délelőtt 10 óra 30 perckor a tököli Dunai Repülőgépgyár, öt további BG pedig 10 óra 35 perckor a ferencvárosi rendező pályaudvar ellen hajt végre támadást. Utóbbi fontosságát a parancs külön is kiemeli,

aláhúzva, hogy a pályaudvart minden körülmények között, „akár navigációs számítások szerint is bombázni kell."

A találatok nyomán kigyulladnak a Fantó Rt. olajtartályai Forrás: Fortepan

Az április 3-i támadásban a 15. légi hadsereg mind a 16 bombázócsoportját bevetették, amelyből 13 magyarországi, ebből pedig kilenc budapesti célpontok elleni támadásra kapott parancsot.

A dupla törzsű Lockheed P-38 "Lightning" távolsági kísérővadász Forrás: Wikimedia Commons

1944. április 3-án hétfőn kora reggel Bari és Foggia reptereiről összesen 450 négymotoros Boeing B-17 „Flying Fortress", illetve Consolidated B-24 „Liberator" típusú nehézbombázó emelkedett a magasba, majd miután az Adriai-tenger felett felvették a harcrendi alakzatot,

a hatalmas légi armada Budapest irányába fordult.

B-17-es sűrű légelhárító tűzben Forrás: U.S. Air Force Photo

A bombázók biztosításáról négy vadászcsoport (Fighter Group, FG) 137 gépe gondoskodott. A vadászerők közül három FG a magyar vadászpilóták által a dupla törzse miatt csak „létraként" emlegetett kétmotoros Lockheed P-38 „Lightning" távolsági vadászból, egy vadászcsoport pedig a második világháború legnagyobb és nehezebb vadászgépeiből, a Republic P-47 „Thunderbolt" típusból állt.

Már Jugoszlávia felett felborult a támadási harcrend

A Budapest felé tartó hatalmas köteléknek nem sikerült sem a repülési formációt, sem pedig a megszabott támadási időpontokat betartania, ezért nem a bevetési parancs szerinti sorrendben és határidőben értek a célpontok fölé,

ami komoly zavart okozott a bombavetésben, és a célra navigálásban is.

Az amerikai kötelék miután a tenger felől berepült a szárazföld fölé, a jugoszláviai Mostar (ma Bosznia-Hercegovina) térségében erős légvédelmi tüzet kapott.

Gépágyú lövedéktől lángba borult zuhanó B-24 Liberator Forrás: U.S. Air Force Photo

Három B-24-es olyan súlyosan megrongálódott, hogy kivált a harcrendből és visszafordult olaszországi bázisára, egy B-17-es pedig lezuhant. A 325. Fighter Group P-47-es vadászgépei érkeztek meg elsőként Budapest légterébe,

ahol nagy magasságban körözve várták az oltalmazásukra bízott bombázókat.

Húsz perc céltalan körözés után, mivel fogytán volt az üzemanyagkészletük, elhagyták a kijelölt légteret és hazaindultak, anélkül, hogy akár egyetlen bombázóval, vagy ellenséges vadászgéppel találkoztak volna.

Rebublic P-47 "Thunderbolt" amerikai magassági vadász Forrás: Wikimedia Commons

Az ország déli határát átlépő kötelékek egy része a Duna vonalát követve Baja illetve Paks,

más bombázócsoportok pedig a Kiskunhalas-Monor vonalon közelítették meg a fővárost.

Elsőként a Csepel-szigeti célpontokat támadó kötelék ért a célterület fölé.

Focke-Wulf FW-190-es német vadászgép Forrás: Wikimedia Commons

A B-17-es bombázókat ekkor szemből az amerikaiak által mintegy hatvan vadászgépre becsült egy osztálynyi Messerschmitt Bf-109-es, és egy századnyi Focke-Wulf FW-190-es támadta meg.

Magyar felségjelű Messerschmitt Bf-109 G-6 vadászgép Forrás: Wikimedia Commons

Az oltalmazásukra rendelet és előttük jóval korábban beérkező P-38-as kötelék ekkor már hazafelé tartott, így a bombázók vadászvédelem nélkül maradtak.

P-38-as vadászok kötelékben Forrás: U.S. Air Force Photo

Az őket követő 2. BG-t is vadásztámadás érte, ami miatt 3 bombázógép a vadászok támadásától, további 15 pedig az erős légvédelmi tűztől súlyosan megsérült, egy B-17-es pedig még a célterület felett lezuhant.

Rengetegen haltak meg a pontatlan bombázás miatt

A főirányba támadó B-24 Liberatorokból álló négy bombázócsoport Monor térségében fordult a célpontjára. A gépek 11 óra 5 perckor, 6200 és 6500 méter közötti magasságból kezdték el a bombavetést.

A kioldott bombák nagy szórásban hullottak alá,

találatok érték a Csepel-szigeti Fantó Kőolajfinomítót, a ferencvárosi rendező pályaudvart, de a pontatlan bombavetés miatt a környező lakónegyedeket is.

Egy amerikai felderítőgép felvétele Budapestről Forrás: Fortepan

Az utolsók közt beérkező 455. BG bombázói a hatalmas füsttől szinte már semmit sem láttak,

ezért a kioldott bombaszőnyeg egy része Csepel, Soroksár, illetve Ferencváros lakóépületeit érte.

A ferencvárosi pályaudvart támadó 454. BG-t erős tüzérségi légelhárító tűz fogadta, de a kioldott bombák súlyos pusztítást okoztak a pályaudvar északi területén, valamint a személy pályaudvaron, továbbá a környező lakóházakban is.

Zuhannak a kioldott bombák Budapest 1944 április 3-i bombázása idején Forrás: Fortepan

Őket a 456. BG B-24 Liberátorai követték.

A bombák súlyos károkat okoztak a sínhálózatban, de találatok érték az állomás épületeit, és a pályaudvartól északra fekvő ipartelepet is. Az erős légvédelmi tűztől 15 B-24-es rongálódott meg, egyikük olyan súlyosan, hogy hazafelé tartva Jugoszlávia légterében lezuhant.

Amerikai bombázókötelék a légvédelmi tüzérség erős elhárító tüzében Forrás: U.S. Air Force Photo

Közben a második lépcsőben Csepel fölé beérkező gépek, a 29. BG nehézbombázói

szinte vakon repültek be a Fantó kigyulladt olajtartályaiból gomolygó fekete füstoszlopokba,

ezért pontos célzásról szó sem lehetett, a bombázók személyzete találomra oldotta ki a bombákat.

Füst gomolyog a csepeli kikötő területén lévő Fantó Rt. találatot kapott olajtartályaiból Forrás: Fortepan

A kilenc hullámban támadó amerikai bombázók súlyos károkat okoztak, de nem csak a kijelölt célpontokban, hanem a pontatlan vetés miatt a dél-pesti lakónegyedekben is.

A magyar vadászok halált megvető bátorsággal harcoltak a nyomasztó túlerővel

1944. április harmadika, Budapest első amerikai bombatámadásának fekete napja

összesen 1073 halálos áldozatot követelt.

Már az első szövetséges szőnyegbombázás ízelítőt adott az amerikai légierő nyomasztó fölényéről.

A lángoló Csepel a belvárosból nézve Forrás: Fortepan

A hatalmas légi armadával a Magyar Királyi Honvéd Légierő Ferihegyen állomásozó I/1. vadászszázadának 12 Messerschmitt Bf-109-se, valamint a 2/1. szolnoki vadászszázad 4 Héja típusú vadásza szállt szembe.

Magyar vadászpilóták a gépeikhez futnak az elrendelt riadó után, Ferihegyen Forrás:

Faludi Károly szakaszvezető, a később legendás 101. „Puma" vadászosztály pilótája így emlékezett vissza az amerikaiakkal történt első összecsapásról: „Az első légi harcomra nem emlékszem, a nevemet sem tudtam volna megmondani, főleg, amikor rám csimpaszkodtak a Lightningek. Ráragadtam a vezetőmre – amíg volt vezetőm, mert ő is eltűnt, vagy elvesztettem. Azután le a földig, és ott lopakodtam hazáig."

Faludi Károly Messerschmitt Bf-109-es vadászgépe előtt Forrás: Faludi Károly

A bécsi német légi irányítás által a magyar légtérbe vezényelt Luftwaffe kötelékekkel együtt összesen mintegy 60 magyar és német vadászgép illetve romboló

vette fel a harcot a több mint kétszeres fölényben lévő amerikai vadászokkal,

illetve a sok száz, géppuskákkal teletűzdelt amerikai B-17-es repülő erődökkel és B-24-es Liberátorokkal szemben. A magyar vadászpilóták számára ez volt az amerikaiakkal vívott légi háború első nagy tűzkeresztsége.

Heppes Aladár osztályparancsnok (a kép bal szélén), magyar ász vadászpilóták társaságában. A kép jobb oldalán Molnár "Paszujos" László hadnagy, az egyik legsikeresebb világháborús magyar vadászpilóta látható Forrás: American Air Museum

Harci tapasztalataikat a keleti fronton szerezték, ahol soha nem vívtak alegység szintűnél tehát századnál nagyobb kötelékkel légi harcot, most pedig egyszerre több száz repülőgéppel kellett felvenniük a küzdelmet. Az április 3-án elkezdődött és egészen 1945. március végéig eltartó magyarországi légi háborúban végig fennmaradt ez a súlyos számbeli aránytalanság.

Lelőtt B-24 Liberator roncsa Forrás: Bundesarchiv/Vieth

A magyar vadászpilóták azonban mindig önfeláldozó bátorsággal vetették magukat az egyenlőtlen küzdelembe,

hogy erejükön felül védjék a hazai légteret. Hősi helytállásukat, elszántságukat az a csaknem másfélszáz lelőtt négymotoros amerikai nehézbombázó is jelzi, amit ebben a Dávid Góliát elleni küzdelemben győztek le.

A magyar vadászok hősiesen helytálltak a nyomasztó túlerővel szemben is Forrás: Faludi Károly

1944. április 3. szomorú mérföldkő Magyarország második világháborús történetében: ekkor vált végleg hadszíntérré az ország.

(Forrás: Pataky István – Rozsos László- Sárhidai Gyula: Légiháború Magyarország felett)