Újabb objektumok bizonyítják Einstein jóslatát

Albert Einstein 1921-ben, a fizikai Nobel-díj elnyerésének évében. Einstein 1916-ban publikálta az általános relativitáselméletet

Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését.

Einstein már 1916-ban megjósolta létezésüket

A gravitációshullám-források a tudósok szerint összeolvadó feketelyuk-párok lehetnek – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A nemrég felfedezett gravitációs hullámok tanulmányozása az asztronómia egy új tudományágát nyitja meg Forrás: Origo

2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO tudósainak

két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült először közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat

egy, a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban.

Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által 1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására.

Albert Einstein 1921-ben, a fizikai Nobel-díj elnyerésének évében. Einstein már 1916-ban, az általános relativitáselmélet publikálásakor megjósolta a gravitációs hullámok, a téridő hullámszerű fodrozódásainak létét Forrás: Wikimedia Commons

A felfedezésért a LIGO három tudósa, Barry C. Barish, Kip S. Thorne és Rainer Weiss fizikai Nobel-díjat kapott 2017-ben.

A LIGO kutatója az egyik mikrohullámfrekvencia-mérő tükrét vizsgálja Forrás: MATT HEINTZE/CALTECH/MIT/LIGO LAB

Azóta a LIGO/Virgo detektorok hálózata felfedezett kilenc további feketelyuk-egybeolvadást és két neutroncsillag robbanásszerű összeütközését.

Nyolcszorosára nőtt a megfigyelhető univerzum térfogata

Az újabb fejlesztéseknek köszönhetően a detektorok segítségével a kutatók még több feketelyuk-összeolvadást és szélsőséges eseményt képesek észlelni.

Művészi illusztráció ütköző fekete lyukakról Forrás: NASA

A LIGO lézereit, tükreit és más alkotórészeit újították meg, így mintegy 40 százalékkal megnövekedett az érzékenysége,

tehát az űr még nagyobb területét képes átvizsgálni.

A Virgo érzékenysége a duplájára nőtt, ami a megfigyelhető univerzum térfogatának nyolcszoros növekedését jelenti.

A fekete lyukak, mint az anyag elfajult állapotai az univerzum legkülönlegesebb objektumai közé tartoznak Forrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

A gravitációs hullámok mérésének újabb, április elsején kezdődött harmadik mérési időszakában

az első új gravitációs hullám észlelését a LIGO április 8-án jelentette, a másodikat április 12-én

a tudományos együttműködésben, az adatok valós idejű elemzésében részt vevő intézményeknek küldött első nyilvános riasztásban.

Először arra gondolt, hogy spamhívást kapott

„Valószínűleg fekete lyukak összeütközése előidézte gravitációs hullámok szinte valós idejű észleléséről van szó. Az első jelet a Földre érkezéstől számított 20 másodpercen belül észleltük.

Az univerzum sokkal nagyobb területei váltak észlelhetővé Forrás: ESO

Képesek vagyunk arra, hogy automatikus riasztásokat küldjünk telefonhívásokkal vagy üzenetekkel

az intézményeknek, ha jelentős gravitációshullám-forrást azonosítottunk.

Két, egymás körül keringő fekete lyuk által keltett gravitációs hullámok 3D-modellje Forrás: NASA

Az első ilyen hívás megérkezésekor először arra gondoltam, hogy spamhívást kaptam

– idézte Ryan Mageet, a Pennsylvania Állami Egyetem fizikusát, a LIGO-csoport egyik tagját a hírportál.

Tudománytörténeti jelentőségű felfedezések

A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból.

Frei Zsolt és kollégái a gravitációshullám-kutatásban: Nagy Dávid (ATOMKI), Bécsy Bence (ELTE), Molnár József (ATMOKI), Dálya Gergely (ELTE), Fenyvesi Edit (ATOMKI), Gondán László, Raffai Péter, Frei Zsolt, Szölgyén Ákos (ELTE) Forrás: MTA

Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG), valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC-csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont.

Forrás: Picasa

A gravitációs hullámok felfedezése tudománytörténeti jelentőségű esemény volt,

új korszakot nyitott a világűr kutatásában: eddig nem látott kozmikus események és objektumok váltak megfigyelhetővé.

(Forrás: MTI)