Az Arktiszon teljesen normálisnak számít a szezonális jégolvadás, amely júniusban kezdődik és augusztusig tart, a tetőzése pedig júliusban történik meg. Az viszont, hogy ilyen ütemben zajlik a jégvesztés, egészen példátlan. A szakértők szerint a folyamat leginkább a 2012-es eseményekhez hasonlítható, amikor szintén kis híján teljesen eltűnt Grönland jégtakarója.
Idén a jégolvadás az átlagosnál három héttel korábban kezdődött.
A szokatlanul korai jégvesztés az úgynevezett albedó-hatás gyengülése miatt tovább gyorsítja a jégtakaró eltűnését az elkövetkező hónapokban.
Ennek lényege, hogy a jégtakaró a Nap által kibocsátott sugárzás jelentős részét visszaveri a világűrbe, ám ha ez megszűnik, a hőmérséklet ugrásszerű növekedésnek indul, és még több jég fog elolvadni, tovább erősítve a kedvezőtlen hatásokat. Az egész valójában egy ördögi körhöz hasonlítható.
Nem segíti a helyzetet, hogy az Atlanti-óceán középső részéről nedves, meleg levegő áramlik Grönland felé.
Az Everesten sem jobb a helyzet, egy korábbi vizsgálat azt mutatta ki, hogy a klímaváltozás miatt a hegy 2100-ra teljesen jégmentessé válhat, ami több mint száz millió ember vízellátását érintheti.
(CNN)