A koponyacsont mesterséges deformálása nem volt szokatlan a régi világban, gyakorolták többek között Eurázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában is. Az újszülötteknél a koponya még plasztikus, formálható, amit az egykor élt emberek ki is használtak: fejfedőkkel, kötéssel vagy más eszközökkel alakították ki a kívánt formát. A ma már barbárnak tűnő tevékenységet eltérő okokból folytatták: vagy az illető társadalmi státuszát szerették volna kiemelni vagy egyszerűen csak szebbnek gondolták a hagyományostól elütő fejformát. A legrégebbi, mesterségesen formált koponyákra a mai Kína területén bukkantak, ezek kora elérte a 12 000 évet. Nem világos, hogy a szokás innen terjedt-e el, vagy kínai hatástól függetlenül jelent meg a világ eltérő pontjain.
A horvát koponyákat a kutatók még 2013-ban találták meg a Hermanov vinograd nevű ásatási helyszínen. Az emberi maradványok vizsgálata 2014 és 2017 között zajlott; a régészek többek között DNS-analízist végeztek, a koponyák belsejét pedig radiográfiával igyekeztek alaposabban tanulmányozni.
Az eredmények alapján az elhunytak életkora 12 és 16 év között volt. Mindannyian alultápláltnak számítottak, a halál oka mégsem ez volt. Valószínűleg valami gyors lefolyású betegség végezhetett velük, mivel a csontokon nem találtak sérülésre utaló nyomokat. A halottak mellé nem temettek semmilyen tárgyat.
A vizsgálat azt is kiderítette, hogy a gyerekek 415 és 560 között éltek. Ez a nagy népvándorlások kora volt, ami röviddel a Római Birodalom bukása után zajlott. Ekkor Európát kulturálisan sokszínű népcsoportok árasztották el, akik keveredtek a már itt élőkkel. Összeolvadásukkal jöttek létre a későbbi korokban a mai modern európai nemzetek.
Ami a most vizsgált halottakat illeti, nyugat-eurázsiai, közel-keleti és kelet-ázsiai gyökerekkel rendelkeztek.
A közel-keleti és a kelet-ázsiai gyermek koponyáját eltérő módon deformálták, míg a nyugat-eurázsiai fiú koponyáján nem találták külső beavatkozás nyomát.
Mario Novak archeológus szerint a koponyák átalakításával azt akarták hangsúlyozni, hogy a személyek eltérő kulturális közegből érkeztek. Novak és kutatótársai most hasonló deformált koponyacsontokat keresnek Európában.
Az eredményeket a Plos One című tudományos folyóiratban közölték.