A Dél-Európa alatt húzódó rejtett földrészről a kutatók első alkalommal készítettek részletes rekonstrukciót - írja a Live Science tudományos portál.
A „Nagy-Adria" néven ismert elveszett kontinens nagyjából 240 millió évvel ezelőtt alakult ki, miután levált Gondwanáról, arról a szuperkontinensről, ami többek között magába foglalta Afrikát, az Antarktiszt, Dél-Amerikát és Ausztráliát.
Nevéhez méltóan Nagy-Adria tényleg hatalmas volt, a mai Alpoktól egészen Iránig terjedt, nem alkotott viszont összefüggő szárazföldet, egy jelentős része a tenger alatt húzódott, csupán néhány szigetcsoport és magányos sziget emelkedett ki a vízből,
hangsúlyozta Douwe van Hinsbergen, a hollandiai Utrechti Egyetem munkatársa.
A kutató és kollégái több évtizeden át gyűjtötték és vizsgálták azokat a kőzeteket, amik az ősi kontinensről származtak. A földrész maradványai ma 30 ország területén vannak jelen.
Nagy-Adria az Afrika tektonikus lemezhez (de nem Afrikához) tartozott, szépen lassan nekiütközött az Eurázsiai tektonikus lemeznek, majd bebukott alá. Ez az esemény körülbelül 100-120 millió éve játszódhatott le.
Nem minden kőzet süllyedhetett be azonban a földköpenybe, néhány a geológusok számára is hozzáférhető közelségben maradt. Ezeknek a köveknek – pontosabban a bennük található mágneses ásványoknak – a vizsgálatával tudták modellezni az ősi kontinens alakját és mozgását.
A szimuláció alapján Nagy-Adria észak felé mozgott, kissé megcsavarodott, majd végül Európának ütközött.
Az eredményeket szeptember 3-án közölték a Gondwana Research című folyóiratban.