Kritikus pontot lépett át az északi mágneses pólus

A földi mágneses tér legfőbb forrása a földköpeny, de bonyolult szerkezetéhez más geofizikai tényezők is hozzájárulnak. Utóbbiak vizsgálata, ezzel együtt a mágneses tér eredetének pontos megértése a Swarm küldetés egyik fő feladata

A Föld északi mágneses pólusa gyorsabban vándorol, mint gondolták, a legújabb vizsgálatok szerint pedig már átlépte a kezdő hosszúsági kört is – írja a Live Science.

Már egy jó ideje ismert, hogy az északi mágneses pólus vándorol; a kanadai Arktisztól indulva Szibéria felé tart, és évente nagyjából 55 kilométert tesz meg. A folyamat immár két évtizede tart, a helyzetet pedig ötévente kiadott jelentésekben értékelik. A Brit Geológiai Társaság már december 10-én nyilvánosságra hozta 2020-as modelljét, ami alapján a mozgás az elkövetkező időszakban várhatóan lassulni fog.

A mágneses mező viselkedésének lemodellezése többek között azért is fontos, mert az adatok tükrében kalibrálják a globális navigációs rendszereket.

A Föld mágneses mezejét a bolygónk folyékony magjában lassan keringő olvadt vas hozza létre. Eddig ismeretlen folyamatok miatt a mágneses mező napjainkban gyengül, ez is kapcsolatban áll az északi pólus eltolódásával.

Forrás: ESA/ATG Medialab

Egyelőre nem tudni, megtörténik-e a pólusok felcserélődése, vagy miként alakul a mágneses mező ereje. A Föld története során volt már példa pólusváltásra, a jelenség ugyanakkor nem befolyásolta drámaian az élővilágot. Más a helyzet azonban a navigációs rendszerekkel, amikre drasztikus hatással lehet egy ilyen esemény.