Amikor az évtizedek kezdetével kapcsolatos állásfoglalásokra gondolunk, akkor abban általában mindenki egyetért, hogy az tíz évet ölel fel, és hogy a kifejezés tíz év időszakára egységesen vonatkozó jellegzetességre mutat.
Sokan már most szerettek volna koccintani az új esztendővel együtt az új évtized kezdetére is, lélektanilag különösen érthető, hiszen a tízes évek mindenképpen véget értek, így logikusnak is tetszik az évtized befejezése is - ám a kutatók többsége szerint ez tévedés.
Gondoljunk csak a húsz évvel ezelőtti esetre, amikor 1999-ben hirtelen nehezen tudták eldönteni, mikor kezdődik az új évszázad.
A kutatók nagy többsége akkor világosan rámutatott, hogy az új évtized, és azzal együtt az új évszázad is 2001. január elsején startol. Hogy miért? Mert a Julián- és Gergely-naptárban nincs nulladik év, ezek a naptárak Jézus becsült születési évét veszik alapul (a keresztény időszámítás Krisztus előtt 1. végével és Krisztus után 1-gyel folytatódik).
A világ nagy részén a nulladik év nélküli időszámítást veszik alapul, és emiatt sem az évtizedek, sem az évszázadok, sem pedig az évezredek nem indulhatnak kerek évszámokkal, hanem egyessel
– mondja Konstantin Bikos, a Time and Date tudományos magazin vezető szerkesztője. – Az agyunknak azonban sokkal könnyebb befogadni azt, hogy ha valami a nulláról indul, és ezért tűnik logikusnak, hogy ez az új évtizednek vagy épp évszázadnak a kezdete.
Ez ahhoz hasonlít, mint amikor például a 20. születésnapunkat ünnepeljük: ugyan 20 évesnek mondjuk magunkat, de valójában a 21. életévünkben vagyunk. Elméletben tehát
2021. január 1. lesz az évtizedforduló,
mert akkor lépünk Jézus születésének a 2020-ik évébe.
Ezt a kissé zavaros képet egyetlen személynek, Exiguusnak köszönhetjük, aki elsősorban a kronológia területén végzett vizsgálataival vált híressé. A „tiszteletre méltó Bede" néven is ismert férfi a mai Románia területén született 470 körül.
Dionysinus számította elsőként az éveket Jézus születésének feltételezett időpontjától, és ezzel sok mindent összekavart.
Számításaiban ugyanis nem vette figyelembe a nulladik évet. A korabeli historikusok szerint Jézus a római császár, Augustus uralkodásának a 28. évében született; ugyanakkor jelentős vita folyt arról is, hogy pontosan mikor kezdődött a római történelem egyik legfontosabb uralkodójának hatalma.
Ma már az is világos, hogy Dionysinus Krisztus születését (4-7 év tévedéssel) Róma alapításának 754. évében határozta meg, és ennek megfelelően azt jelenthette I. János pápának, hogy
Jézus „ab urbe condita" (a város alapítása óta) 754. december 25-én született, ezért lett ez az 1. év a keresztény időszámításban.
A kérdést azonban tovább nehezíti egy másik számítás, ami szerint a Római Birodalmat megreformáló Diocletianus császár utolsó nagy keresztényüldözésétől, 284-től számította az időt. Tehát ha matematikai szempontból nézünk szembe a tényekkel, akkor az új évtized kezdetéig még mindig van egy évünk, ami 2021. január 1-jén kezdődik majd. Koccintani azonban persze már most is lehet rá!