A Betelgeuse világítótoronyként segíti a csillagnézők eligazodását az éjszakai égbolton. A csillag azonban az elmúlt év vége felé szokatlan halványulásba kezdett. E sorok írásakor fényessége mindössze 36%-a korábbi fényerejének. Ekkora fényváltozás már szabad szemmel is könnyen észlelhető. Mind az amatőrcsillagászok, mind a hivatásos kutatók különleges érdeklődéssel igyekeznek többet megtudni a példátlan esemény hátteréről.
A belga Leuveni Egyetemen dolgozó Miguel Montargès csillagász által vezetett kutatócsoport december óta figyeli a szuperóriás csillagot az ESO Nagyon Nagy Távcsövével, hogy megfejtsék a halványulás pontos okát. A megfigyelési kampány egyik első felvétele egy lenyűgöző, friss felvétel a Betelgeuse felszínéről, amelyet tavaly rögzítettek a távcső SPHERE műszerével.
A kutatócsoport történetesen 2019 januárjában, a halványulás kezdete előtt is készített felvételt ugyanerről a csillagról ugyanezzel a műszerrel, így egy előtte-utána felvételpárral is rendelkeznek a csillagászok. A látható fény hullámhossztartományában készült képek megmutatják a csillag fényessége mellett az alakjában bekövetkezett változásokat is.
A csillagászat iránt érdeklődő nagyközönséget leginkább az a kérdés foglalkoztatja, hogy ez a halványulás vajon a Betelgeuse előbb-utóbb mindenképp várható felrobbanásának előjele-e. Mint minden vörös szuperóriás, egy nap a Betelgeuse is szupernóvaként fogja végezni. Ám a csillagászok szerint most még nem ennek a kataklizmának a kibontakozását látjuk. A csillagászok kevésbé szenzációs magyarázatokat tartanak valószínűnek a SPHERE felvételeken is látható fényesség- és alakváltozásokra. „A jelenleg vizsgált két lehetséges forgatókönyv egyike szerint a felszín egy különösen erős csillagaktivitás miatt halványul. A másik magyarázat szerint egy, az irányunkba kidobott porfelhő nyeli el a csillag fényének jelentős részét" – magyarázza Montargès. – „Természetesen még nem tudunk mindent a vörös szuperóriás csillagokról, és a vizsgálataink is folyamatban vannak, így bennünket is érhetnek meglepetések."
Montargès és csapata a chilei Cerro Paranal-hegyen működő VLT segítségével vizsgálják a tőlünk 700 fényévre lévő csillagot, és keresik a halványulás okát. „Az ESO Paranal Obszervatóriuma egyike azon kevés létesítménynek, ahonnan lehetséges a Betelgeuse felszínének lefényképezése" – teszi hozzá Montargès. Az ESO VLT műszerei a látható és közeli infravörös fényben is működnek, így nemcsak a Betelgeuse felszínét, de az azt körülvevő anyagfelhőt is vizsgálhatják velük a kutatók. „Csak így deríthetjük ki, mi is történik valójában a csillaggal."
A VLT VISIR műszerével is készítettek egy új felvételt 2019 decemberében, amely láthatóvá teszi a Betelgeuse körüli anyagfelhő infravörös fénykibocsátását. Ezeket a megfigyeléseket a franciaországi Párizsi Obszervatóriumban dolgozó Pierre Kervella vezetésével készítették. Kervelláék ezzel a műszerrel a hőkamerák által is érzékelt hullámhossztartományban készítettek képeket. A VISIR felvételén látható, lángnyelvekre emlékeztető porfelhők akkor keletkeztek, amikor a csillag anyagának egy részét visszajuttatta a csillagközi térbe.
„A csillagászatot népszerűsítő szövegek gyakran hangsúlyozzák, hogy 'mindannyian csillagporból vagyunk', de vajon honnan jön ez a csillagpor?" – vezeti be mondandóját Emily Cannon, a Leuveni Egyetem doktorandusz hallgatója, aki vörös szuperóriás csillagok SPHERE felvételeit elemzi. – „Életük során a Betelgeuse és a hozzá hasonló vörös szuperóriások hatalmas mennyiségű poranyagot hoznak létre és szórnak ki a világűrbe, már jóval azelőtt is, hogy szupernóvává válnának. A modern megfigyelési technikáink több száz fényév távolságból is lehetővé teszik ezeknek a csillagoknak a minden korábbinál részletesebb vizsgálatát. Ez lehetőséget nyújt a számunkra a tömegvesztést kiváltó, ma még ismeretlen okok feltárására."
Forrás: ESO