Egy afrikai halban találhatták meg az öregedés megállításának kulcsát

A türkiz killi specifikus nevét felfedezőjéről, a rhodesiai Richard E. Furzerről kapta

Bizonyos lények, köztük az egyenlítői Afrika időszakosan feltöltődő tavaiban honos élő türkiz killi, képesek arra, hogy még peteként úgymond felfüggesszék a fejlődésüket. A félsivatagos területek ritka és kiszámíthatatlan esőzéseihez alkalmazkodott halak így védettek a kiszáradással szemben, és a kiszáradt sárban egy vagy több évig is képesek nyugalmi állapotban életben maradni. A kutatók szerint mindez érdekes hatással lehet az emberi öregedés vizsgálatára.

Átvészeli a számára kedvezőtlen időszakokat

A fogaspontyalakúak rendjébe tartozó halfaj jól alkalmazkodott a környezet szezonális változásaihoz, például a tavak kiszáradásához, a ritka és kiszámíthatatlan esőzésekhez, a hirtelen időjárási körülményekhez.

Az életben maradás érdekében a türkiz killi petéi egy vagy több évig is képesek nyugalmi állapotban életben maradni a félsivatagos területeken.

Hogy hogyan? Az úgynevezett diapauza, azaz átmeneti nyugalmi állapot által, ami az egyes állatok felfüggesztett egyedfejlődéssel vagy növekedéssel járó időszaka. Más szóval a türkiz killi úgymond „jegeli" a további fejlődését addig, amíg a feltételek nem javulnak.

A türkiz killi specifikus nevét felfedezőjéről, a rhodesiai Richard E. Furzerről kapta Forrás: Wikimedia Commons

Ez a hormonális szabályozással felfüggesztett egyedfejlődés vagy növekedés időszaka, amely lehetővé teszi a halnak, hogy átvészelje a számára kedvezőtlen időszakokat

– mutatott rá Anne Brunet, a Stanford Egyetem professzora, a Science tudományos folyóiratban publikált kutatás társszerzője. – A diapauza idején az anyagcsere jelentős mértékben csökken.

Noha a folyamatot a kutatók genetikailag programozottnak gondolják, a működése a mai napig rejtélyes.

A gének aktivitását is vizsgálták

Az élő szervezetek egyik sajátossága, hogy az életük folyamán meghatározott fejlődési szakaszukban a számukra kedvezőtlen feltételek között is képesek megmaradni azzal, hogy hosszabb-rövidebb ideig nyugalmi állapotba merülnek. Ez a képességük a törzsfejlődés folyamán alakult ki, az őket körülvevő és gyakran változó környezet hatására. Az esős időszak rövidsége miatt a türkiz killik élettartama mintegy két és fél hónap, ám az embriók akár hónapokra vagy akár évekre is meg tudják állítani a fejlődésüket.

Ez azonban nem befolyásolja a halak jövőbeli élettartamát vagy termékenységét; az idő tehát nincs hatással a sejtjeikre és szöveteikre.

A szakemberek ezért döntöttek úgy, hogy az öregedés modellszervezeteként is tanulmányozzák az állatokat. Abban bíznak, hogy biológiai jelenség vizsgálata közben tett felfedezések betekintést nyújtanak majd más szervezetek életfolyamataiba is, például alternatívát adnak az emberi öregedés „megállításához".

A jelenség feltárása során a sejtek proliferációjában és a szervek fejlődésében részt vevő géneket vizsgáltuk

– magyarázta Anne Brunet. – Kíváncsiak voltunk az izomfenntartáshoz és anyagcseréhez kapcsolódó gének aktivitására is.

És, hogy mindez alkalmas módszer lehet-e az ember öregedésének megállítására? A kutatók szerint a diapauza lehetőséget kínál ennek a megértésére is, de további vizsgálatokra van szükség.