Várandós asszonyként védte Munkács várát Zrínyi Ilona

Zrínyi Ilona szépségéről, modoráról és műveltségéről is híres volt

Zrínyi Ilonát dinasztikus, politikai célzatú házasság sodorta Munkács várába, a nagy múltú fejedelmi családhoz, I. Rákóczi Ferenchez. Kivételes asszonyként ismerték a kortársak, aki nemcsak egymaga intézte a hatalmas Rákóczi-birtok ügyeit, hanem ugyanúgy értett az ágyúkhoz, mint a víváshoz, vagy a solymászathoz. A magyar történelem egyik legbátrabb asszonya és a munkácsi vár bátor védője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja 317 éve, 1703. február 18-án halt meg.

„Te csak szorgalmasan tanulj, és igyekezz megtanulni alkalmazkodni, hogy tetteid dicséretének koronáját elnyerjed. A világon semmi sem dicséretesebb, mint a jó név és a tisztességes hír; az soha nem szűnik meg, örökkön megmarad. A javakat elveszteni semmit sem jelent, de aki becsületét veszti el, mindent elveszít."
(Zrínyi Ilona)

Gyakran vendégeskedett Zrínyi Miklósnál

Zrínyi Ilona 1643-ban született az ozalyi várban. IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Anna Katalin első gyermekeként. Kitűnő neveltetést kapott: négy nyelven (horvátul, olaszul, franciául, valamint magyarul) beszélt, mindegyiken választékos stílusban.

A fennmaradt írásos dokumentumok szerint a magas és karcsú Ilonának „gyenge, kicsiny, szép arca" volt, miközben a „nőiesség rovására férfias bátorság lakozott benne".

Örökölte az eszményképének tekintett nagybátyja, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós éleslátását, higgadtságát és nagyvonalúságát.

Zrínyi Péter horvát bán, a Wesselényi-összeesküvés résztvevője, Zrínyi Ilona édesapja, II. Rákóczi Ferenc nagyapja Forrás: Wikimedia Commons

Nem véletlen, hogy Ilona egyik kedvenc olvasmányát a Szigeti veszedelem jelentette, és bár otthon horvátul beszéltek, magyar tudását többek között ezzel a könyvvel is fejlesztette.

A Zrínyi család otthonában a politika állandó beszédtémának bizonyult, és a bécsi udvar is figyelemmel kísérte a Drávától az Adriai-tenger partjáig húzódó, országrésznyi birtokot, ahol Zrínyi Miklós modern gazdaságot teremtett.

Ilona családja élénk kereskedelmet folytatott Velencével és több itáliai várossal, hajóik épp úgy szállítottak fát, mint gabonát vagy marhákat.

Ifj. Zrínyi Miklós horvát bán, költő-hadvezér, a sikeres 1664-es téli hadjárat parancsnoka Forrás: Wikimedia Commons

A fiatal lány gyakran vendégeskedett nagybátyjánál Csáktornyán, ahol szívesen töltötte idejét a könyvtárban, a latin, olasz, német, francia és magyar nyelveken írt könyveket bújva.

És bár örömét lelte a kert művelésében, a lekvárfőzésben, épp úgy jeleskedett a halászatban, a kardforgatásban vagy a solymászatban.

Ügyesen készített virágokból és füvekből gyógyvizeket orvosság gyanánt. Akkor még nem tudta, hogy az ekkor megszerzett tudása milyen óriási segítségére lesz majd néhány év múlva, Munkács ostrománál.

Dinasztikus, politikai célzatú házasságot kötött

A női foglalatosságok mellett Zrínyi Ilonától nem állt távol a harctéri élet sem. Nagybátyja csáktornyai birtokán számos alkalommal találkozott karóban száradó török fejekkel és a nyertes csatákban hadizsákmányként begyűjtött véres zászlókkal. De mindez nem riasztotta meg.

Zrínyi Ilona szépségéről, modoráról és műveltségéről is híres volt Forrás: Wikimedia Commons

Szépsége, gazdagsága és rangja korának egyik legkelendőbb menyasszonyjelöltjévé tette,

édesanyja azonban nemcsak a vagyonát kívánta gyarapítani, hanem politikai céljai megvalósítására is törekedett leánya házasságkötésével. Így esett a választása I. Rákóczi Ferencre: a Habsburg-ellenes összeesküvéshez és a törökök kiűzésének tervéhez ugyanis pont kapóra jött a híres Rákóczi-vagyon, amit azonban akkor még csak nem is sejtett a fiát anyatigris módjára védelmező Báthory Zsófia.

I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem 1652-ben, akinek méltóságát az apja 1660-as halála után nem erősítették meg Forrás: Wikimedia Commons

A két fiatal 1665-ben találkozott először a trecséni hévizeknél, ahol a díszes öltözetű sápadt fiatalember azonnal beleszeretett az éhezőket és sebesülteket ápoló, híresen szép Ilonába. A politikai szempontból is nagy horderejű menyegzőt 1666. március 1-jén tartották meg a zborai kastélyban.

„Amikor az ifjú megpillantotta a hintóban ülő menyasszonyt, megsarkantyúzta fehér arab paripáját, és szinte repült Ilona felé. A lány kihajolt a hintó ablakán, s két karjával átölelte a lángoló arcú, ragyogó tekintetű vőlegényt. És mintha ebben a pillanatban megérezte volna jövendő sorsát, elfogadja a kapott szerelmet, és hűséggel, testvéri gyöngédséggel viszonozza" – írja Kertész Erzsébet „A fejedelemasszony" című könyvében az esküvő napjáról.

Hamar elveszítette első fiúgyermekét

Az ifjú pár az esküvő után a sárospataki birtokra költözött, ahol a feleség nemcsak bőkezű nászajándékot, hanem meghökkentően nagy udvartartást is kapott. A törökök eközben állandóan támadták az országot, és a háttérben egyre szövevényesebb szálak fonódtak össze annak érdekében, hogy a magyarok kiszabaduljanak az osztrák járomból.

Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf is részt vettek a császár elleni összeesküvésben Forrás: Wikimedia Commons

Ebbe néhány hónappal az esküvő után maga I Rákóczi Ferenc is bekapcsolódott.

A várva várt utód 1667 októberében született meg, akit november 1-jén nagyapja és dédapja után Györgynek kereszteltek;

a csecsemő azonban néhány nappal később meghalt. Az ezt követő vészterhes hónapok miatt szóba sem jöhetett egy újabb terhesség, hiszen I. Lipót fülébe jutott, hogy az ország legfőbb méltóságai fel akarnak ellene lázadni, méghozzá francia segítséggel.

Zrínyi Ilona nem tudta, hogyan menthetné meg a férjét Forrás: Wikimedia Commons

Zrínyi Péter a császár bocsánatáért esedezett, és ha Rákóczinak erről tudomása lett volna, feltehetően nem indít hadjáratot az udvar ellen. A csapdába esett férfit édesanyja, a hithű Báthory Zsófia mentette meg a kivégzéstől, aki óriási összegű kártérítést fizetett I. Lipótnak a fia életéért cserébe.

Az 1666-os főúri összeesküvés két tagja, Zrínyi és Frangepán lefejezése 1671-ben (egykorú metszet) Forrás: Wikimedia Commons

1671 áprilisában az összeesküvés három fő vádlottját, Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet és Nádasdy Ferencet lefejezték. Ilona minden igyekezetével igyekezett elhessegetni magától a fájó emlékeket, és új életének szentelte minden figyelmét. Egy évvel később életet adott második gyermekének, Rákóczi Julianna Borbálának.

Öccse születésére újabb négy esztendőt várt a család, a kis Ferenc (II. Rákóczi Ferenc) 1676. március 27-én született meg Borsiban.

Egyedül intézte az óriási Rákóczi-birtok ügyeit

A fiúgyermek megérkezésének édesapja azonban nem örülhetett sokáig, mert I. Rákóczi Ferenc az év július 8-án váratlanul meghalt. Mint császárhű alattvaló, végrendeletében I. Lipót különös gondoskodását kérte a gyermekei számára.

I. Lipót német-római császár és magyar király Forrás: Origo

Zrínyi Ilonára ezután nehéz évek vártak volna, ám a bécsi udvar nem számolt a gyászoló özvegy határozottságával és meglepő bátorságával, aki

férje halála után azonnal gyámként lépett fel, csecsemő fia helyett elfoglalta Sáros megye főispáni tisztjét, és egyben a várak (többek között Regéc, Sárospatak, Munkács) parancsnoka és a birtokok igazgatója lett.

Ez azt jelentette, hogy Ilona kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi-vagyon. Az asszony gyermekeivel a család egyik központi birtokára, Munkácsra költözött.

A munkácsi vár látképe Forrás: Wikimedia Commons

Itt igen hamar megromlott a viszonya anyósával, akivel korábban is nagyon nehezen találták meg a közös hangot. Ekkor találkozott a nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imrével, akit többen csak a „kuruc királynak" hívtak.

„Ha a méltóságos fejedelemasszony bizonyos jellel arra ígéri magát, hogy nőül jön hozzám, én is azon leszek, hogy ő Felségéhez minden hadjaimmal visszamenjek, s életem fogytáig igaz híve leszek ő Felségének; a törököt is lecsendesíteném, s mi magyarok lennénk azok, kik a hazát a török alól felszabadítanók." – írta Thököly Imre a bécsi udvarnak, amely felé a fiatal, született hadvezér hírében álló gróf a házasság reményében próbált meg közeledni.

Thököly Imre ifjúkora óta ellenséges érzelmeket táplált a Habsburg-házzal szemben, elsősorban a protestáns vallásgyakorlás és a rendi szabadságok megsértése miatt Forrás: Wikimedia Commons

Az események azonban másként alakultak, és bár a császár beleegyezése csak később érkezett meg (kettő nappal a frigy után), Thököly a francia és török segítségben bízva 1682-ben nőül vette Ilonát.

Beleszeretett a „kuruc királyba"

Zrínyi Ilona is beleszeretett a fiatal grófba, és úgy érezte, hogy második férje miatt a Habsburg-ellenes kurucok oldalára kell állnia. Történészek szerint feltehetően soha nem bocsátotta meg a császárnak a családja elpusztítását.

Thököly csapatai egy évvel később, Bécs sikertelen ostroma után állandó visszavonulásra kényszerültek.

Többen átálltak a császáriak oldalára, és Ilona férjét lassan nemcsak a szerencséje, de a Porta barátsága is elhagyta. 1685 végén Thököly török fogságba esett, a regéci várba bevonult a császári katonaság, Zrínyi Ilona pedig elveszítette a vagyonát.

Zrínyi Ilona feleségül ment a nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imréhez, a "kuruc királyhoz" Forrás: Balogh-Ebner Márton

A fejedelemasszonynak egyetlen vára és menedéke maradt: Munkács. November 21-én Eugenio Caprara tábornagy felszólította a vár átadására, de süket fülekre talált. Ilona felkészült az erőd védelmére, és mindvégig abban bízott, hogy Thököly felmentő csapatai az ígéret szerint megérkeznek.

Végül több mint két évig védte rendületlenül a várat.

Hősiesen védte a munkácsi várat a császári csapatok ellen Forrás: Wikimedia Commons

A császári tábornagy eleinte úgy gondolta, hogy egy asszony parancsnoksága alatt álló várral könnyen el tud bánni, de óriásit tévedett. Az ostromot egy itáliai zsoldosvezérre, Antonio Caraffa tábornokra bízta, aki minden erőfeszítése ellenére sem boldogult. Ebben

döntő szerepet játszott Ilona bölcs előrelátása, rendkívüli diplomáciai képességei, stratégiai gondolkodása és éles esze.

A fejedelemasszony két évig, egészen 1688. január 18-ig tartotta a várat a császáriakkal szemben. Egyes történelmi források szerint az ostrom kezdetekor várandós volt, ám a megszületett gyermek igen fiatalon elhunyt.

Diplomáciai alkut kötött, de elvesztette gyermekeit

A vár védői Zrínyi Ilonának köszönhetően amnesztiát kaptak, aki még azt is elérte, hogy a Rákóczi-vagyon gyermekei nevén maradjon. A bátor asszony az alku részeként családjával együtt Bécsbe utazott, ahol azonban már a kapuknál szertefoszlott a teljes szabadság ígérete.

Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt sem vesztette el önuralmát Forrás: Wikimedia Commons

I. Lipót fenntartotta magának a jogot, hogy ő az árvák gyámja, ezért azonnal elvette tőle gyermekeit, Ilonát pedig kolostorba zárták. Két év múlva azonban ismét fordult a kocka, mert Thököly csapatai

fogságba ejtették Donat Johann Heissler von Heitersheim császári hadvezért, akit 1692 januárjában ügyesen „kicseréltek" Zrínyi Ilonával.

Férjével elhagyták az országot, és Pozserovácon telepedtek le, ahol szerény körülmények között éltek. Az egykori várúrnő többé nem gondolhatott a vagyonra, a csillogásra és a jólétre.

Zrínyi Ilona száműzetésben halt meg 1703. február 18-án Forrás: Wikimedia Commons

Az anyagi gondoknál sokkal jobban fájt neki, hogy soha többé nem láthatta a gyermekeit. Osztozva Thököly törökországi száműzetésében, a kis-ázsiai Nikomédiában halt meg pontosan 317 éve, 1703. február 18-án. Tudását, felkészültségét, modorát és szépségét egész Európa csodálta.