Two health workers, wearing protection outfits, leave the isolated area where people infected by the deadly Marburg virus are treated at the Americo Boa Vida hospital 03 April 2005, in Luanda. The death toll from the Marburg virus epidemic rose to 235 in Angola 17 April with some 500 people under surveillance after coming in contact with the Ebola-like virus, the health ministry and the World Health Organisation said. AFP PHOTO/FLORENCE PANOUSSIAN (Photo by Florence PANOUSSIAN / AFP)
Vágólapra másolva!
Habár a világ most főként a koronavírus okozta járványra összpontosít, akadnak tőle sokkal veszélyesebb vírusok is. Ezekből gyűjtöttük össze a kilenc legveszedelmesebbet.
1967-ben írták le először, amikor egy kutatólaborban többen megbetegedtek a kórokozótól. A vírus fertőzött majmokról terjedt át az emberre. Tünetei nagyon hasonlítanak az Eboláéra: ugyanúgy vérzéses lázat okoz, ami könnyen a szervek leállásához és halálhoz vezethet. Első felbukkanásakor 25 százalék körül volt a halálozási rátája, ez az arány azonban az 1998-2000 között pusztító kongói, majd a 2005-ös angolai járvány idején elérte a 80 százalékot.
Az emberiség 1976-ban találkozott vele először, közel egyszerre jelent meg Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Vérrel és más testnedvekkel terjed, de elkapható úgy is, ha fertőzött állatok vagy emberek szöveteivel kerülünk kapcsolatba. A tudomány számára ismert törzsei eltérő mértékben veszélyesek. Létezik olyan törzs (Reston-vírus), ami nem okoz tüneteket emberekben, míg a szudáni törzs halálozási rátája az 50 százalékot is meghaladja. Az eddigi legkomolyabb Ebola-járvány 2014-ben tört ki Nyugat-Afrikában.
Ebola-vírus, amint leválik egy fertőzött sejtről Forrás: Heinz Feldmann, Peter Jahrling, Elizabeth Fischer és Anita Mora, National Institute of Allergy and Infectious Diseases, National Institutes of Health
Veszettség
Habár az 1920-as években bevezetett vakcina a fejlett világban majdnem teljesen felszámolta a betegséget, a fejlődő országokban még mindig komoly egészségügyi problémákat jelent a vírus.
A veszettséget kezdetben fejfájás, végtaggyengeség, mérsékelt láz, lehangoltság, álmatlanság jellemzi, majd a következő szakaszban jönnek a légzési és nyelési görcsök, a remegés, az ingerlékenység, dühöngés és az intenzív nyálfolyás. A végső pedig a bénulási szakasz, amely víziszonnyal (a bénulások előtt ugyanis a nyelés, amelyet reflexszerűen már a víz látványa is kiválthat, görcsös fájdalmat okoz), fokozódó gyengeséggel, eszméletvesztéssel jár.
Nagyon kevés kivételtől eltekintve ezt követően beáll a halál.
A veszettséget okozó vírus szerkezete Forrás: Wikimedia Commons
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
