A WHO statisztikái szerint egy tipikus influenzaszezon világszerte csaknem félmillió halálos áldozatot szed évente. Még rosszabbak az adatok, ha egy új vírustörzs üti fel a fejét, ebben az esetben a betegség gyorsabban terjed, és többen is halnak meg tőle. Az eddigi legpusztítóbbnak az 1918-as spanyolnátha-járvány számít, ami a világ népességének 40 százalékát betegítette meg. A kórtól összesen 50 millióan haltak meg, többen, mint ahányan az első világháborúban elestek. Szakértők szerint van esély arra, hogy a katasztrofális járvány egyszer megismétlődhet, ez elsősorban a kórokozó mutációinak irányától függ.
A csonttörő lázként is ismert betegséget okozó vírus az 1950-es években csapott le először a Fülöp-szigetekre és Thaiföldre, majd csakhamar a föld összes trópusi és szubtrópusi régiójába betört. Jelenleg az emberiség 40 százaléka él olyan területen, ahol a kórt terjesztő szúnyogok megtalálhatók. A vírus a klímaváltozás miatt a jövőben várhatóan olyan helyekre is el fog jutni majd, ahol egyelőre még nincs jelen.
A WHO adatai szerint évente 50-100 millió embert fertőz meg a kórokozó, és bár sok más vírussal összehasonlítva a halálozási arány némileg alacsonyabb, esetenként súlyos vérzéses lázzal járó tüneteket idéz elő. Egyelőre nincs védőoltás a vírus ellen, a fejlesztések azonban gőzerővel folynak.
A rotavírus a csecsemőknél és a kisgyermekeknél előforduló heveny hányás és hasmenés egyik leggyakoribb oka, amely súlyos kiszáradáshoz vezethet. A gyermekek többsége 5 éves koráig átesik rotavírus-fertőzésen, emiatt sok édesanya hajlamos jelentéktelen gyerekbetegségnek tekinteni. Ez azonban tévedés: ebben a korosztályban a kórházi kezelést igénylő hasmenéses betegségek oka legtöbbször éppen a rotavírus.
Ahogy a legtöbb betegség, ez a kór is a fejlődő országokban okozza a legnagyobb problémákat: a WHO becslése szerint 2008-ban közel félmillió 5 évesnél fiatalabb gyermek halt meg a fertőzésben. A vírus ellen szerencsére már létezik hatékony védőoltás.