Becslések szerint néhány óráig.
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatója, Jamie Lloyd-Smith és munkatársai egyik kísérletükben kimutatták, hogy az új koronavírus a levegőben is terjedhet aeroszolokhoz kapcsolódva.
Az aeroszol szemcsék jóval kisebbek a folyadékcseppeknél. Míg utóbbiak néhány másodperc után a földre hullanak, előbbiek órákon át keringhetnek a levegőben.
A tudósok porlasztóval hozták létre zárt térben a vírusokkal teli párát. Azt találták, hogy az aeroszol szemcsékben megbújó kórokozók legkevesebb 3 órán át maradtak aktívak; egy óra elteltével a kezdeti vírusszám a felére, három óra elteltével a nyolcadára esett. Az is kiderült, hogy a sejteket aeroszol formában is képesek fertőzni.
Fontos ismét hangsúlyozni: ez egy laboratóriumi, kontrollált kísérlet volt, ami nem feltétlenül ültethető át a való életbe.
Szabadtéren vagy szellőzés mellett a víruspára elkeveredik gyorsan a levegővel, így kevés az esélye, hogy az aeroszol formában létező kórokozók bárkit is megbetegítsenek.
Elméletben zárt térben (a rosszul vagy éppen sehogyan sem szellőző liftben, metrón) nagyobb eséllyel megtörténhet a fertőzés e formája, ám erre sincs jelenleg bizonyíték, ahogy az sem ismert, pontosan mennyi vírusrészecske szükséges ahhoz, hogy valaki megbetegedjen.
A három jelölt közül egyértelműen a kanyaró foglalja el a dobogó legfelső fokát; a legfertőzőbb betegségek közé tartozik, egyetlen ember akár 40 másiknak is átadhatja a kórt. Szerencsére azonban kanyaró ellen van védőoltás.
Az új koronavírus ettől jócskán elmarad, bár az influenzát sajnos túlszárnyalja: míg a SARS-CoV-2 esetében egy fertőzött átlagosan 2-2,5 másiknak tudja átadni a vírust, ez a szám az influenzánál 1,2-2.
Ez a magatartás határozottan segít, hogy a vírust elkerüljük, de a legjobb döntés jelen pillanatban az, ha egy darabig otthon maradunk. Csak akkor hagyjuk el a házat, ha arra tényleg égetően szükség van! Ebben a cikkünkben részletesen is kifejtettük, miért nem szabad most emberek közé menni.
Igen, kutatások bebizonyították, hogy a SARS-CoV-2 a betegek székletében is megtalálható. Más kérdés, hogy fertőzhet-e így, erre jelen pillanatban nincs bizonyíték.
Ebből a szempontból az új koronavírus nagyban különbözhet a SARS-tól (SARS-CoV), ami az aeroszol székletszemcsékben rejtőzve is meg tudta betegíteni az embereket.
A hagyományos orvosi szájmaszk ideális operációk során, mert felfogja az orvosok szájából és orrából érkező mikroorganizmusokat, de fordítva már nem biztosít ilyen hatékony védelmet; mivel lazán illeszkedik az arcra, a vírusrészecskék könnyen megtalálják a rést a védelmen. Természetesen a semminél még egy orvosi szájmaszk is több.
Az új koronavírus ellen legjobban az N95 maszkok védenek, amik a vírusrészecskék 95 százalékát kiszűrik, azonban több ok miatt sem javasolt, hogy a hétköznapi ember használja őket:
egyrészt nem állnak végtelen számban rendelkezésre a világ egyik országában sem, másrészt használatuk rendkívül körülményes: nehéz helyesen felhelyezni, és hosszú távon igen kényelmetlen viselni.
Ha mindez nem lenne elég elrettentő, vastagsága miatt a levegővétel sem egyszerű benne.