A COVID-19-fertőzés kórokozói nagyméretű, burkolt, pozitív-kötésű RNA-vírusok. A SARS-CoV-2 a külsején elhelyezkedő tüskéknek köszönheti a koronavírus elnevezést és a vírus bejutásának közvetítésén kívül ez a fehérjetüske a döntő meghatározója a vírusgazdák körének, a szöveti tropizmusnak.
És nem mellesleg ez befolyásolja a legnagyobb mértékben a vírusgazda immunválaszait is.
A genom egy proteinspirálba van csomagolva, és egy burok veszi körül, ami azt jelenti, hogy a vírus rendelkezik egy külső védő réteggel, amelyet úgynevezett „lipid kettős rétegnek" hívnak.
Az ezt a réteget alkotó molekulák ebihal alakúak, vizet szerető, hidrofil fejjel és víztaszító, hidrofó farokkal
– írja a ScienceFocus online tudományos portál. – Ezek a molekulák „kétrétegűvé" rendeződnek úgy, hogy a farkak mindig befelé mutatnak, a fejek pedig kifelé.
A molekulák szorosan egymáshoz tapadnak, hogy megvédjék a hidrofób farkukat a légutakban lévő nedvességcseppektől, amikor köhögünk vagy tüsszentünk. A hidrofil fejek viszont nagyon „ragacsosak", vagyis a vírus nagyon hatékonyan tapad a kezünkre.
A szappanmolekuláknak is a kórokozóhoz hasonló a szerkezete és ez teszi olyan hasznossá őket számunkra.
Gondoljunk csak bele: amikor például étkezéskor zsíros vagy olajos lesz a kezünk, egy egyszerű folyó vizes kézmosással nem tudunk megszabadulni a szennyezéstől; de a szappan segítségével a hidrofób farok hozzátapad az olajhoz, a hidrofil fej pedig a vízhez kapcsolódik. A szennyeződés emiatt azonnal le fog válni a bőrükről.
És mivel a szappanmolekulák igencsak hasonlítanak a koronavírus külső rétegét alkotó molekulákhoz, a lipid kettős rétegben lévő molekulák ugyanolyan erősen „vonzzák" a szappanmolekulákat, mint egymást. Ez pedig megbontja, feloldja a vírus körül a jól rendezett héjat, a kórokozó ezután már lemosható a vízzel és elpusztul.
Ha koronavírus került a kezünkre és ezzel megérintjük az arcunkat, akkor könnyedén megfertőződhetünk. Ennek az esélyét azonban jelentősen csökkenthetjük a rendszeres, szappanos kézmosással. Tartsuk azonban szem előtt, hogy a közvetlenül köhögésből vagy tüsszentésből származó cseppek még így is elég veszélyesek.
Tehát a kézmosás most a leginkább észszerű és a leghatékonyabb biztonsági intézkedés, amit tehetünk.
A kézmosás egy kicsit olyan, mint egy gépkocsi biztonsági öve, amelynek vészhelyzetben sokan az életünket köszönhetjük
– mutatott rá Sally Bloomfield, a London School of Hygiene and Tropical Medicine tiszteletbeli professzora. – Mindenki, aki autóba ül, automatikusan beköti magát; valahogy így kellene működnie ennek a kézmosással is.
A különböző higiéniai intézkedések, köztük a kézmosás, az önkéntes karantén vagy a más emberektől való távolságtartás, illetve a használt zsebkendők „ártalmatlanítása" együttesen képesek megakadályozni a légzőszervi betegségek terjedését.
A kézmosás rendkívül erőteljesen képes lelassítani az influenzaszerű vírusok terjedését. Ezt a legjobban dr. Hannah Fry matematikus mutatta be nemrég a BBC Pandemic dokumentumfilmjében, egy szimulációban.
Az angol kutatók létrehoztak egy „virtuális vírust" (egy okostelefon-alkalmazást), aminek a fertőzését valóban lépésről lépésre nyomon követték:
a program a GPS segítségével követte, hogy ki merre jár éppen, miközben a felhasználók feljegyezhették azt is, hogy hány emberrel kerülnek kapcsolatba és mikor. Így a tudósok valós adatokat kaphattak arról, hogyan terjed(ne) emberről emberre a vírus.
A BBC kutatása később tovább finomította a kapott matematikai modelleket, így azok a becslések, amelyeket ma teszünk a járványok terjedéséről, már jóval pontosabbak, mint akár csak néhány évvel ezelőtt.
Hannah Fry a vírus terjedésének lassulását a „görbe ellaposításának" nevezte, ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az esetek száma csúcsra emelkedik, majd ismét leesik. Ha ez a folyamat túl gyorsan megy végbe és sok megbetegedés történik egyszerre, akkor a csúcs magas lesz, ami az egészségügyi ellátórendszert túlterheli.
A kézmosással hatékonyan lassítjuk ezt a folyamatot, aminek köszönhetően nagy valószínűséggel a csúcs is jóval alacsonyabbá válhat.
A helyes kézmosást kezdjük azzal, hogy hideg vagy meleg vízzel benedvesítjük a kezünket. A Rutgers Egyetemen végzett 2017. évi tanulmány szerint mindkettő ugyanolyan hatékony például az E. coli baktérium eltávolításában.
Ezután jöhet a hagyományos vagy a folyékony szappan, amivel alaposan dörzsöljük át a kézfelületünket, külön egyesével az ujjakat, az ujjközöket, a kézfejünket, de ne hagyjuk ki a hüvelykujjunkat és a kézredőket sem.
A kutatók szerint a folyamat tartson legalább 20 másodpercig! A szappan eltávolításához öblítsük le a kezünket, majd alaposan szárítsuk meg, a nedvességet, lehetőleg eldobható papírtörlővel itassuk fel a bőrünkről. Ha úgy érezzük, hogy ismét szennyeződött a kezünk, használjunk kézfertőtlenítőt.
Az is nagyon fontos, hogy mit teszünk az után, miután megmostuk a kezünket
– magyarázta Bloomfield. – Ha mondjuk egy vonaton tartózkodunk, akkor bár a mellékhelyiségben mosunk kezet, utána vissza kell térnünk az ülésünkhöz és útközben „bármi történhet".
A túl sok, „extra" kézmosás miatt azonban könnyen kiszáradhat a bőr a kezünkön. Ezért a rendszeres kézmosás és kézfertőtlenítés után érdemes sűrűn hidratálni a bőrünket.
Ha a bőr kiszárad, akkor nemcsak könnyen kirepedezhet, hanem már a szappan és az alkoholos kézfertőtlenítők sem lesznek olyan hatékonyak
– hangsúlyozta Dr. Craig Shapiro, az amerikai Delaware gyermekgyógyászati fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere. – Emellett a kirepedezett bőr igen érzékeny lehet, ami miatt kényelmetlenné és kellemetlenné válhat a szappanos kézmosás, illetve a kézfertőtlenítés, de a kórokozók is könnyebben bejuthatnak a véráramba.