Az elmúlt évben a Hajabusza-2 egy különleges mechanizmussal fémlövedéket lőtt ki a talajba, hogy a becsapódás következtében felszálló porból és törmelékből mintát vehessen beépített "porszívójával". A lövedékkel krátereket robbantott a felszínen.
A tudósok ennek során a kisbolygó sziklás felszíne alatt homokszerű anyagot találtak.
Ez alátámasztotta azokat az elméleteket, melyek szerint a Ryugu az aszteroidáknak a "kőtörmelékkupac" kategóriájába tartozik, tehát olyan anyagokból alakult ki, melyek akkor maradtak hátra, amikor egy nagyobb test egy másik testtel összeütközött.
A homokszerű anyag felfedezése arra is utal, hogy a Ryugu jóval fiatalabb objektum, mint azt a Hajabusza-2 missziója előtt vélték. A szakértők szerint nagyjából 9 millió éves lehet.
A tudósok azt is megállapították, hogy az ütközési kráter kialakulását nem a felszíni erő, hanem a gravitáció akadályozta, ami szintén arra utal, hogy az aszteroidát törékeny, porózus anyag alkotja. Rámutattak, hogy a lövedék hatására keletkezett kráter nagyjából hétszer nagyobb volt, mint amekkora a Földön lett volna, ahol sokkal keményebb a felszín.
A kráter alakja nem kerek, hanem inkább félhold alakú, amiből arra lehet következtetni, hogy egyik pereme alatt egy nagy és kemény szikla húzódik, mely nem tört szét a lövedék hatására sem.
A Japán Űrügynökség (JAXA) űrszondája különböző missziókat teljesített, hogy minél több információt szolgáltasson a földközeli Ryuguról. Mióta megérkezett a kisbolygó felszínére 2018 júniusában, a legénység nélküli szonda mintákat vett és nagyszámú felvételt készített az aszteroidáról. A kutatók remélik, hogy ezek segítenek megérteni a Ryugu kialakulását és történetét.
A 2014 decemberében útnak indított űrszonda az elmúlt évben már sikeresen az aszteroida fedélzetére bocsátott három kutatórobotot. A robotok azóta is folyamatosan küldik az adatokat a földi űrközpontba, felvételeket készítenek az aszteroidáról és mérik a felszíni hőmérsékletet.
(Phys.org\MTI)