John Wilson professzor, a Royal Australasian College of Physicians pulmonológusa a Guardian Australia lapnak elmondta, az emberek négy kategóriába sorolhatók az alapján, hogy reagálnak a COVID-19-re.
Wilson kifejtette, hogy az első két kategória képviselőinél a betegség nem, vagy alig látható módon jelentkezik, de ugyanúgy fertőzőképesek, mint akiket komolyabban ágynak dönt a kór.
"Vuhanban a pozitív eredményt mutató és orvosi kezelést kapó betegek durván 6 százaléka volt súlyos eset" – mondta Wilson.
Amikor a beteg köhögni kezd és lázas lesz, akkor a fertőzés már elérte a légutakat. Gyulladás alakul ki, ami az itt található idegeket irritálja.
Amennyiben a folyamat rosszabbodik, a gyulladás átterjed a gázcserefolyamatokért felelős léghólyagocskákra (alveolusokra).
A gyulladásos területen elhalt sejteket, kórokozókat tartalmazó folyadék szaporodik fel, a hörgőcskék és az egész tüdő "izzadmánnyal" telítődik, amitől a légzőszervrendszer képtelen lesz funkcióját ellátni: az oxigénfelvétel és a szén-dioxid-leadás lehetetlenné válik, a páciens megfullad.
Christine Jenkins az Ausztrál Tüdő Társaság elnöke szerint egyelőre nem létezik olyan módszer, amivel meg lehetne akadályozni, hogy a COVID-19-ben szenvedő betegeknél tüdőgyulladás alakuljon ki.
Virális és antivirális készítmények különböző kombinációival kísérleteznek a szakemberek, de jelen pillanatban támogató kezeléseken kívül máshogy nem tudjuk segíteni a súlyos tüdőgyulladással kórházba került betegeket.
Lélegeztetőgépekkel egészen addig biztosítjuk a szükséges oxigénszintet, amíg a tüdő fel nem épül, és ismét normálisan nem működik" – magyarázta Jenkins.
Wilson hozzátette: vírusos tüdőgyulladásnál meg van az esélye a másodlagos fertőzések kialakulásának, ekkor az orvosok antivirális szerekkel és antibiotikumokkal segítik a pácienst. Ez azonban nem minden esetben elég a túléléshez.
A bakteriális eredetű tüdőgyulladások antibiotikumokkal jól kezelhetők, a koronavírus okozta pneumónia viszont egészen más tészta -
utóbbi nem csak a tüdő egy részét, hanem gyakorlatilag az egész légzőszervet érinti.
Ha a koronavírus már a léghólyagocskákat támadja, testünk elsődlegesen a kórokozó replikációját igyekszik gátolni. Ez a válaszreakció azonban sokaknál nem megfelelő. Közéjük tartoznak a 65 év felettiek, a 12 hónapnál fiatalabbak, a máj-, szív- vese-, cukor- és rákbetegek, valamint a dohányosok.
"Fontos észben tartani, hogy bármennyire is egészséges életmódot folytatunk, az immunrendszerünk az évek előrehaladtával gyengül, emiatt pedig egyre nehezebben vesszük fel a harcot a különféle betegségekkel, fertőzésekkel" – összegezte Wilson.
Sajnos hongkongi kutatók eredménye alapján úgy tűnik, hogy a koronavírusos tüdőgyulladásból felépülők egy részénél a légzőszerv a gyógyulás után sem lesz a régi, a tüdőkapacitás csökken.
A szakértők az elsőként felgyógyulók csoportját követték nyomon, és megállapították, 12 emberből 2-3-nál jelentkezett a szerv tartós károsodása.
Ha egy kicsit is tempósabban sétáltak, már kapkodták a levegőt"
– nyilatkozta a South China Morning Post újságnak a kutatócsoport egyik tagja, Owen Tsang Tak-yin.
Néhány páciensnél a tüdőfunkció 20-30 százalékkal is csökkenhet a felépülést követően"
– tette hozzá.
Tsang szerint azonban kardiovaszkuláris mozgásformákkal a tüdőkapacitás növelhető, ehhez azonban időre van szükség.