A maradványok között több mint öt tucat mamut, valamint rénszarvasok, lovak, medvék, farkasok, vörös rókák és a sarkvidéki rókák csontjaira bukkantak a szakemberek.
A most felfedezett, különös kör legalább hatvan mamut csontjából épült, köztük koponyákból, lábcsontokból és csigolyákból
– mondta Alexander Pryor, az angliai Exeteri Egyetem őskori régészeti kutatója, a csapat vezetője a LiveScience tudományos online portálnak. – A csontkör körülbelül kilencszer kilenc méteres és úgy tűnik, hogy házként, tárolóként vagy egyfajta rituális helyként használhatták a jégkorszakban.
A kutatók faszenet és növényi maradványokat is találtak a helyszínen, amiből arra következtettek, hogy
a környéken az extrém hideg ellenére is nőttek fák és jégkorszakban itt élő emberek tüzet raktak a kör közepén.
Ma már mintegy 70 ilyen struktúrát találtak a Kelet-európai-síkvidék ukrajnai és oroszországi részén, de a legfrissebb elemzés azt mutatja, hogy a most felfedezett csontgyűrű 20 ezer éves, tehát a legősibb ilyen építmény.
Pryor szerint a szerkezet felépítéséhez használt csontokat valószínűleg egy természetes mamuttemetőből gyűjtötték össze, amelyeken több sérülés is látható. Az utolsó jégkorszak 75 000–18 000 évvel ezelőtt söpört végig Észak-Európán.
Ebben az időben a nyarak rövidek és hűvösek voltak, míg a tél hosszú és hideg; amikor az átlaghőmérséklet alig érte el a mínusz 20 Celsius-fokot.
A leghidegebb periódusa 23-18 ezer éve zajlott, pont amikor építették a kostenki csontgyűrűt. A régészek szerint az emberek pont az extrém hideg miatt költöztek ki a régióból.
Délre indultak, ahol valamivel melegebb volt a hőmérséklet és több erőforráshoz juthattak
– mutatott rá Pryor. – A struktúrákat építő közösség is elhagyta a helyet, amelyek ma a felszín alatt bújtak meg.
A tudósok szerint a csontkörök egy történetet mesélnek arról, hogy az őseink hogyan tudták túlélni a mindennapjainkban a jégkorszak leghidegebb napjait, optimálisan felhasználva az összes, rendelkezésükre álló erőforrást, például a csontokat.