Az Európa-szerte bevezetett általános korlátozások a tengeri hajóforgalmat is visszavetették.
A szakértők ezzel hozzák összefüggésbe,
hogy a mediterrán vizeken az elmúlt hetekben több alkalommal is olyan nagytestű tengeri élőlényeket,
köztük nagy ámbrásceteket (Physeter macrocephalus), barázdásbálnákat (Balenoptera physalis) vagy éppen kardszárnyú delfineket (Orcinus orca) figyeltek meg, amelyek normál körülmények között csak extrém ritkán pillanthatóak meg a Földközi-tengerben.
A vízi aktivitások szünetelése nemcsak a vízminőség látványos javulásával, hanem olyan tengeri élőlények felbukkanásával is együtt jár, amelyeket egyes mediterrán partszakaszokon már évtizedek óta nem láttak.
Olaszországban a hónap elején ámbrásceteket észleltek Szicília partjainál, Velence parti vizeit palackorrú delfinek (Tursiops truncatus) vették birtokukba,
a kitisztult lagúnákat pedig medúzák és kisebb-nagyobb halrajok foglalták el,
a helybéliek nagy örömére. E sorba illeszkedik a pár napja Cala Galeria kikötőjében felbukkant kékcápa is.
Cala Galeria a legrégebbi olasz magánkikötő, amely Toszkánában, a Ligur-tenger partján fekszik, Rómától mintegy 150 kilométer távolságra.
A földközi-tengeri cápafajokat kutató és monitorozó olasz MedSharks non-profit tengerkutatási szervezet Twitteren közzétett beszámolója szerint, 2020. április 19-én délelőtt a Cala Galeria-i marinában közvetlenül a betonmóló mellett, váratlanul egy kétméteres kékcápa (Prionace glauca) bukkant fel.
Az alább beágyazott videón jól megfigyelhető, hogy a nyúlánk tengeri ragadozó lassú tempóban, és szinte a betonfalat súrolva siklik a móló mellett.
A szakértők szerint ez a jellemzően nyílttengeri cápafaj a szünetelő hajóforgalom miatt úszhatott be a kikötő vízébe. A móló mentén járőröző cápa néhány perces kíváncsiskodás után ismét kiúszott a mélyebb vizekbe.
A Földközi-tengerből jelenleg 47 cápafajt ismer a tudomány. Ezek többségének testhossza kisebb, mint másfél méter,
de ennek ellenére a mediterrán vizekben valódi óriások is élnek.
A világtenger második legnagyobb cápa és halfaja, a 10-12 méteres maximális testhosszúságot is elérhető óriáscápa (Cethorinus maximus) honos fajnak számít a Földközi-tengerben, amely ritka rendszerességgel ugyan, de az Adrián is felbukkan időnként.
Az elmúlt évtizedben több alkalommal is megfigyelték a horvát vizeken, legutóbb a Rijekai-öbölben, Opatija közelében.
Nagy mérete ellenére teljesen ártalmatlan, mivel a sziláscetekhez hasonlóan plankton-szűrögető életmódot folytat.
A mediterrán óriások sorába tartozik a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias), amelynek a Földközi-tenger az egyik legfontosabb előfordulási területe.
( Az elmúlt négy évtizedben az állományuk azonban legalább hatvan százalékkal csökkent .) A Földközi-tenger közepes illetve nagytestű cápái közül
a kékcápa számít relatíve a leggyakoribbnak,
ami az egész mediterrán medence területén előfordul, Gibraltártól a Levantei-medencéig, illetve az Adriai-tengertől az észak-afrikai partokig.
Ez a legfeljebb négy méteres maximális testhosszúságot elérő rendkívül áramvonalas és karcsú cápa pelágikus faj, amelynek a partoktól távoli nyílttengeri térség az igazi élőhelye.
A rajhalakra vadászó kékcápa az emberre is potenciálisan veszélyes lehet. Az Adriai-tengerből ismert 27 cápafaj közül - ami a nagyobb testű cápákat illeti-, a kékcápa számít a leggyakoribbnak.